3 évesen meg normális a dacolás?

Nézz utána a 3 évesek "hisztije" fogalomnak. Ez létező jelenség. Lecseng a dackorszak azt hisszük minden oké, errr puff.

Na és képzeld el kisfiúba...

#3as vagyok, nem tudom, mit van mit erről írni :D Alakul a személyisége, és velünk szemben sokszor megenged olyasmit is, amit mással szemben nem, meg amit amúgy felnőttek sem engednének meg mással szemben, mert már megtanultuk, hogy bizonyos dolgokat egyszerűen nem csinálunk és kész. Ők most tanulják. Látatlanban nyilván senki sem tudja megmondani, hogy adott viselkedés mennyire normális és mennyire igényel közbeavatkozást, de összességében azért az életkorukból fakadóan (is) nehéz velük most. A dac, az ellenállás, a csakazértis NEM, amikor úgy ébred fel, hogy richtig ellentmond bárminek, amit szeretnél, amikor direkt bosszant és csinálja a rosszaságot, hogy lássa a reakciód- mind tankönyvi példái annak, hogy egy tipikus 3-4-5 éves hogy viselkedik. Miközben amikor éppen jó kedve van, akkor meg egy földre szállt angyal és egy tündér szerelemgyerekét prezentálja. De ugye, minthogy már a "laza" eseteken átestünk és megtanulta a szabályokat pl az arcunkba pukizást illetően, lépünk a következő szintre. Azért embert talán nem fog ölni, hogy megnézze, hogyan reagálunk, de kb ezt látom rajta, hogy emeli a tétet, nézi, hogy meddig mehet el, hol van a szint, amikor elgurul a gyógyszerünk. Nekem nagyon hamar elszáll az agyam, amikor a kistesót vegzálja, ezt már tök jól megtanulta az elmúlt 2 évben, most már azt kell megtanulnia, hogyan emelkedjen felül azon, amikor a kicsi kezdi el őt piszkálni, mert a kicsi meg most lépett ebbe az életkorba. Minden szakasznak megvan a maga szépsége és nehézsége, úgy hiszem :D