Akik a kilencvenes kétezres kétezer tízes években voltak bölcsisek,ovisok ő nekik milyen volt a pici koruk!?

Nem voltam bölcsis, a nagymamám már nyugdíjas volt, nála voltam 2 és 3 éves korom között. (Akkor 55 éves volt a nagymamám, igen akkoriban ilyen korán nyugdíjba lehetett menni.)

Az óvoda már ugyanilyen volt, mint most, fiatal óvónőim voltak, modern gondolkodásmóddal. Az ágyak még azok a régi vaskeretes kinyithatósak voltak, de semmi más nem különbözött, nagyjából ugyanazok a játékok vannak az ovi udvarán még most is, mint akkor.

Nekem a szüleim nem dolgozták agyon magukat, a 8 óra munka az vagy 8 óra volt, vagy kevesebb, nem 9 órát voltak a munkahelyükön "1 óra ebédszünet" címszóval. Sokat jártunk játszótérre. Egész nap ment a tv, de magyar mese csak délután volt, meg vasárnap reggel. A cartoon network angolul ment. Ja meg akkor ment reggelente a teletabik. Ha vége volt utána indultunk csak az oviba. :D

94es vagyok.

Az ovit utáltam. Arra emlékszek, hogy nap közben is kötelező volt aludni. Sose tudtam, nem értettem miért kell. A többiek hogy tudnak így gomb nyomásra aludni, fényes nappal.. Ott feküdtem mint egy f4sz csukott szemekkel, merengtem a gondolataimban, és alig vártam hogy vége legyen a napnak.

Egy évnyitóra/évzáróra emlékszek, nagyon hosszú beszédet tartottak és hangosan megkérdeztem hogy "mikor mehetünk már végre haza?" 😅

Jó gyerekkorom volt amúgy.

Nem voltam bölcsis, nagymamámék vigyáztak rám, amíg anya dolgozott.

Nem volt jó gyerekkorom, mert a szüleim nem voltak a helyzet magaslatán. Szegénység, alkoholizmus, depresszió, érzelmi elhanyagolás, félelem, verés. Nagyjából ezekkel tudom leírni.

Ha a kérdés az ovira vonatkozott, azt szerettem, meg az iskolát is, amikor nem kellett otthon lenni.

5#

91-es vagyok. Nem voltam bölcsis.

Az ovit nagyjából szerettem, de nem sok emlékem van róla. Egy óvónő volt, aki szeretett mindenkit megalázni, tőle féltem, de minden más jó volt.

87-es vagyok, nem voltam bölcsis, anyukám velem volt 3 éves koromig. 90-94 között voltam ovis.

Az óvodát utáltam, viszont pár baratnőm ovitól egészen egyetemig "elkísért", utána szakadt csak meg a kapcsolat, azaz jót is kaptam az ovitól.

Oviból nagyon gyakran az 5 évvel idősebb testvérem hozott el, mert anya később ért haza. Szerettem gyerek lenni. Sokat játszottunk, kirandultunk.