2 eves egyedül alvas?

Mi 1 évig aludtunk hárman. Mi a gyereket tettük magunk közé, nem aludtunk volna külön.

1évesen mondtuk azt, hogy elég.

3éves koráig kelt éjszakánként rengetegszer sírva. De kitartottam, nem vittem vissza magunk közé. Pokoli fárasztó volt, de legalább elfértem. Én már nem tudtam vele aludni.

A kicsit mi így első naptól a saját ágyába szoktattuk, nem "rontottuk el" mégegyszer.

Bevezettük az alvós plüsst. Nem fekszem mellé, de ottmaradok amíg elalszik(és utána is egy picit, hogy ne riadjon fel rá, hogy kimegyek)

Így lényegében nem velem alszik el,hanem a cicájával, azt keresi a továbbalváshoz,ha felébred picit, nem engem. Cica megvan, alszik tovább.

Nálunk is alvós plüss van, de mindig más. Megkérdezzük ma kivel szeretne aludni, ő kiválasztja, én úgy érzem ez ad neki egy kis érzelmi biztonságot. Plusz van "nyunyója", az fixen ott kell, hogy legyen.

Egyébként a lányunk 2 év 4 hónapos és meg lehet már beszélni vele, hogy mindenkinek megvan a saját ágya és abban a legkényelmesebb aludni, de ennek ellenére minden este úgy köszönünk el, hogy ölelés, puszi, reggel találkozunk. Ha kicsit nyűgösebb, akkor azt is megbeszéljük, hogy bármikor átjöhet hozzánk. Ilyenkor valamelyikünk visszakíséri és megvárjuk, hogy elaludjon.

Mondjuk mi csak betegség, fogzás esetén aludtunk mindig vele 1-2 hétig, így alapvetően azt szokta meg, hogy egyedül van, de szerintem ebben a korban valahogy rá is ébrednek, hogy basszus ők egyedül maradnak. :D

Ami még nekünk segített, hogy egy kis elemes maci lámpa mindig világít neki (egyszercsak magától kikapcsol 10-15 perc után, nem tudom). Ezt ő szokta felkapcsolni és ha éjjel megébred is kapcsolja magának.