Megállapítható-e egy másfél évesről hogy autista-e?

Mindenben más.

Szülőként én már 1.5 évesen tisztán láttam a gyereken, hogy auti.

Vittem is 20 hónaposan egyből a Szakértői Bizottsághoz és a kórházba fejlődésneurológushoz. Kapott millió fejlesztést.

A gyermekpszichiáter 5.5 évesen adott neki autizmus diagnózist. Addig ilyen "kamu" kódokkal fejlesztették. Csináltuk a TSMT-t is, volt a kórházban konduktor.

A Szakszolgálattól korai fejlesztést kapott 3 éves koráig. Utána természetesen folytatódott a fejlesztés, csak az már nem korai volt. Az teljesen más.

Szóval igen,észre lehet venni. A lányom enyhe,de teljesen egyértelmű volt. A szakemberek is komolyan vettek minket.

De diagnózis 5 évesen van kb.

Ha úgy érzed,baj van,vidd minél hamarabb! A korai fejlesztésről ne maradjon le meg a Tsmt-ről,ami fejleszti az idegrendszert. Kapott beszédindítást,mozgásfejlesztést,mindent.

De Szakszolgálathoz és fejlődésneurológushoz kell fordulni,mert akkor kap megfelelő irányt a fejlesztés. Akkor van jó kezek között

Határozott IGEN a válasz!

Hivatalosan 18 hónapos kortól diagnosztizálható az autizmus.

Az én gyerekem 20 hónaposan kapott autizmus diagnózist.

A helyzet az, hogy a védőnők és a gyerekorvosok gyakran nem veszik időben észre. Nyugtatják a szülőt, hogy várjunk még, majd alakul...

A barátok, nagyszülők és a többi rokon szintén nyugtatják az aggódó szülőt tévesen! "A szomszéd gyereke is csak 3 évesen kezdett beszélni." "A testvérem gyereke is lábujjhegyen állt, aztán abbahagyta." Stb....

Én mindenkinek azt javaslom, aki autizmusra gyanakszik a gyerekénél, hogy csakis magára hallgasson és minél előbb vizsgáltassa ki! Ugyanis minél hamarabb kap diagnózist, minél hamarabb kezdődik a fejlesztés, annál sikeresebb!

Tünetek 1,5 évesen:

- szemkontaktus hiánya (lehet, hogy felveszi a szemkontaktust, de csak 1-2mp-ig tartja)

-nem hallgat a nevére

-nem mond szavakat

-elkezd szavakat mondani, de leáll vele

-lábujjhegyen áll/jár

-rázza a fejét

-ütögeti a fejét kézzel vagy beleütögeti pl az ágyba-falba

-rázza a kezét (repked)

-gyerekekről nem vesz tudomást, esetleg fél tőlük

-játékokkal nem rendeltetésszerűen játszik (autó kerekét pörgeti, nem gurítja)

- integetés hiánya

- puszi, ölelés hiánya

- tapsolás hiánya

- mutatás hiánya

- nem érti, amit mondanak neki

- szenzoros (érzékeny hangokra, fényekre)

- táplálkozási nehézségek (szín-íz-állag szerint válogat)

- rugalmatlanság (pl ordít, ha megáll az autó a piros lámpánál)

- meltdown (hiszti szerű rohamok,ami valójában nem hiszti, hanem túl sok inger érte és nem bírja feldolgozni, ilyenkor csapkod, harap, ordít, stb)

-túlzott ragaszkodás bizonyos tárgyakhoz

Azért a 4-ben felsorolt sok tünetről jegyezzük meg, hogy szó sincs arról, hogy ha azok közül egyet találtál, akkor a gyereked autista.

"-lábujjhegyen áll/jár" - Melyik gyerek ne csinálna ilyet időnként?

"-túlzott ragaszkodás bizonyos tárgyakhoz" - A plüsseihez, kedvenc játékához a legtöbb gyerek erősen ragaszkodik.

"-játékokkal nem rendeltetésszerűen játszik (autó kerekét pörgeti, nem gurítja)" - A formabedobóval egyik gyerekünk sem játszott soha rendeltetésszerűen.

Ettől függetlenül a felsoroltak többsége természetesen nem áll a gyerekeinkre, némelyiknek pont az ellenkezője igaz rájuk, és persze nem is autisták.

6!

Szerintem pont a legáltalánosabbakat kaptad ki a listából 🙂

Az én fiam pl. még mindig nem nagyon foglalkozik más gyerekekkel, pedig lassan 2 lesz. Harapni is szokott, legtöbbször szeretetből, de volt már olyan, hogy bosszúból csinálta...

Viszont korán kezdett mutogatni, már folyékonyan beszél (10+ szavas összetett mondatok simán mennek), születése óta jól eszik és alszik, és emellett iszonyatosan rugalmas (bár kezdődik a dackorszak, amikor semmi nem jó 🙃). Viszont ezekből meg sok dologra panaszkodnak más ismerős anyukák a játszin a biztosan nem autista gyerekükkel kapcsolatban...

Az viszont fura, amit a 7. ír, az én fiam pl. sosem járt lábujjhegyen, csak ha ezt kértük tőle, és egyetlen plüsséhez vagy egyéb játékához sem ragaszkodik különösebben, hol ezzel van kedve játszani, hol azzal, de nincs egy (vagy több) kedvenc, amit mondjuk vinne magával vagy hiányolna.

Ami a felsorolásból szerintem a legárulkodóbb lehet, az a beszéd/megértés hiánya (főleg ha a beszéd ugyan elindult korábban, de abbamaradt/visszafejlődött), a kényszercselekvések (leginkább a fej ütögetése és hasonlók), továbbá a "rigolyák" (ide tartozik nálam a szenzorosság és a durva rugalmatlanság is), amiknek a be nem tartására nagyon rosszul reagál. Ez utóbbit azért is írtam így, mert a szomszéd unokája autista, és ő azt mondta, hogy semmi tünete nem volt, mosolygott, tartotta a szemkontaktust stb., de ahogy ő fogalmazott, "mindennek úgy kellett lenni, ahogy ő akarta", nekik ez tűnt fel elsőnek.

#4

Ez a felsorolás ad egy összképet. A gond ott van, ha valaki kiragad egyet (pl. a beszedet) és rögtön pánikba esik, pedig masfel evesen nagyon sok a még nem beszélő gyerek. Nehez megmondani, hogy hány tünettől érdemes komolyabban odafigyelni. Egy anyuka általaban érzi, ha egy gyerek "más", ő latja igazán, de ugye sok a túlaggodó anyuka is, aki az elfogultsag, vagy a félelmei miatt nem lát realisan.

Mindenesetre vannak jellemzőbb, es kevesbe jellemző tünetek! A szemkontakus hianya teljesen más kategória, mint hogy nem mond szavakat.

Vagy az, hogy nem puszilgatos, ölelgetős, baratkozós tipus, hat na bumm, van ilyen alkat, felnőttben is, gyerekben is. De ha emellett nem mutogat, nem hallgat a nevere es nem erti amit mondanak neki: teljesen más kategoria, itt mar lehet gyanakodni, hogy valami máshogy működik.

Azok a dolgok, amiket a kérdező kiszemezgetett maganak a felsoroltak közül, egyaltalan nem utalnak autizmusra.