Ovi kezdés, más anyuka is így érez?
Sziasztok.
Teljesen magam alatt vagyok, természetesen a gyerek előtt nem mutatom ezt.
De esténként sírok, olyan nehéz ezt elfogadni hogy már oviba megy. Olyan gyorsan elment az idő. Minden alkalmat igyekeztem kihasznalni jól, hogy sokat együtt lehessek a kisfiammal. 3,5 éves lesz jövő hónapban, egy napot nem töltünk még külön, csak pár órát még dolgom volt.
Mindig sokat játszottunk, beszélgettünk, együtt voltunk.
És olyan rossz ebbe bele gondolni hogy ezeknek a dolgoknak mostmar vége. Egyedül nevelem a kisfiam, így szinte mindig ketten vagyunk, emiatt sztem még nehezebb az elengedes.
Persze sokat megyünk gyerekek közé is, vannak kis barátai, sokat megyünk nagyszülőkhöz, de ez idő alatt is én mindig ott vagyok vele.
Tudom ez az élet rendje, de mégis tudtok adni valami jó tanácsot, vagy pár jó szót ami segít ezt könnyebben elfogadni?
Féltem is nagyon hogy mi lesz ott vele, hogy fog ott délbe aludni, nem e fog nagyon sírni és ne tudják megvigasztalni.
Köszönöm ha segítesz.
Minden nap beszélek vele az oviról hogy milyen jó lesz, sokat játszhat a gyerekekkel, próbálom úgy csinálni hogy ne érezze rajtam. Egyébként be iratkozason is nagyon jól el volt, haza sem akart jönni.
válasza:
válasza:Első körben jó esetben beszoktatás lesz, nem hagyod rögtön ott egész napra.
Nálunk nem volt sírás, csak az első betegség utáni ovis napokon.
Ez a következő lépcső.
Láttad kúszni, mászni, lépegetni, ott voltál az első szavainál.
Most oviba megy, látod majd, hogy fejlődik napról napra, ügyesedik, önállósodik.
Lesznek kispajtások, élmények.
Muszáj egy kicsit elengedni a kezüket. Tudom, hogy ő a te kicsikéd, de nem leszel mindig, mindenhol mellette. És ez az első lépés az önállóság felé.
Ha pedig nem dilettánsok gyülekezete dolgozik az oviban, akkor simán meg tudják nyugtatni.
Az első napokon az újdonság varázsa alatt az óvónő látni fogja, hogy mi az ami érdekli és el tudja vele terelni a figyelmét.
Az én gyerekem örökmozgó, nem is igazán akar itthon aludni sem. Ott viszont délelőtt úgy elfáradt, hogy édesdeden aludt, szóval szerintem az alvás miatt sem kell aggódni.
Szóval no para, várd te is izgatottan életetek új fejezetét.
válasza: válasza:Én is ugyanúgy vagyok mint a harmas. Fingani sem tudok sokszor nyugodtan. Valamelyik hétvégén itthon volt a férjem,elmentem enni egyet egyedül,és majdnem a sírás kerülhetett örömben,hogy nem kellett felugralni,végig tudtam enni egy nyomorult ebédet anélkül hogy valami kiborult,leesett volna,hiszti lenne,pelenka csere,nekem is ez kell...stb stb stb.
Jó lesz végre levegőt venni,iakkor is,ha a betegségem miatt sokszor lesz itthon. A null huszonnégyet már nagyon nehezen bírom
Nl
válasza:1-es és 3-as, miért? Ti alig vártátok, hogy megszabaduljatok a gyerekeitektől?
Már senki sem szeret időt tölteni a gyerekeivel, vagy mi van mostanában? 🤷♀️
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!