Velem van a gond, hogy ezt mar soknak erzem? Vagy ezt birnom kene?

Ugyanez van nálunk is, pedig az én fiam már 2 éves. :D

Egyszerűen muszáj hozzámérnie. Alvás közben is. Általában rajtam alszik, aztán ha mázlim van, akkor le tudom gurítani. De van, hogy azonnal megébred, és már fúrja is vissza magát. De ha magától lefordul, akkor is valami módon hozzám ér. Vagy a fenekét tolja oda, vagy a lábát, vagy a kezét.

Nap közben sokszor fel kell venni, ölbe akar ülni, ha olvasunk, akkor csak összebújva lehet. De nem csak velem, ezt pl.tesóval vagy apával is csinálja. Olvasásnál hozzánk bújik mindig.

Néha nekem is sok, főleg éjszaka. Brutál, hogy éjszaka az apja rá se nézhet. A közelébe se mehet. Én nem gondoltam volna, hogy ennyire ragaszkodó is lehet egy gyerek. A nővére fele ennyire sem igényelte a testkontaktust. De ő meg pl.most igényli jobban, pedig 13 éves. De folyamatosan jön, és ölelni kell.

Nem is csak arra vágyom sokszor, hogy végigaludjak egy éjszakát, sokszor az is elég lenne, ha az általam megválasztott testhelyzetben aludhatnék. XD

Nyilván nem szolgáltatom alá magam teljesen a gyereknek, mielőtt jönnek az ilyen hülye megjegyzések, de pl.amíg elalszik normálisan, addig nem fogok ugrálni, nehogy felébresszem.

Megoldást nem tudok, csak gondoltam jó, ha tudod, nem vagy egyedül. Igazi kis matrica a gyerekem. Amikor már nyűg, meg nem esik jól, olyankor mindig eszembe jut, hogy majd lesz ő is lázadó kamasz, amikor becsukja az ajtót, és rám se néz. És majd akkor hogy fog hiányozni ez a bújás. :)

Szerintem ha elkezd elindulni, ez megváltozik, de én személy szerint nem preferálom az egy ágyban való alvást kapásból, saját ágyat igen, egy szobában szülőkkel, de a lehető leghamarabb külön szoba.

Ennyi idősen egyszer-kétszer kéne felkelnie éjjel max,ha nincs se fogzás, se nem beteg, normál esetben. Tehát önállóan aludjon.

Nappal is, azért ez, hogy folyamatosan rajtad van, szó szerint, nekem sok, és nem normális szinten van. Persze, lehet köze van az éretlenségéhez, szóval ott még lehet keresni az okot. Viszont a különalvást és biztos szorgalmaznám.. sőt, én még talán az is mondanám, hogy túlságosan ráhagyod, lehet járni még nem tud, de másznia viszont sokat kéne, a játszin is, otthon is, akárhol. És próbálkozzon csak a járással, erősödjön, szokja az idegrendszere is. Ha sosincs szinte lábon, akkor hogy lesz ereje egyáltalán a járáshoz..

16-os, te szerintem mèg nem làttàl gyereket közelről.

Kèrdező, kitartàs!! Mindent jól csinàlsz, csak vannak ilyen matrica gyerekek. Kinövi, csak bìrd kivàrni

#14 vagyok. Az én fiam se alszik. Azért van mellettünk, mert embertelen sokszor ébred.

De neki alvási apnoéja van, azért van ez. Elő van jegyezve mandula műtétre, de majd csak tavasszal talán. Addig nálunk marad az együtt alvás. Vagy nem alvás.

Gondoltam, hogy jön a támadás, de a véleményemet fenntartom.

Amikor a fiam egyébként öt hónapos volt, sose aludt, nálunk az ok az volt, hogy az anyatej nem volt elég. A védőnőt kihívtuk, és pár nap után segített, és egyből ment a tápszer, és hozzátáplálás. Utána rohamosan elkezdett fejlődni. Illetve, nem tudom mennyit hintázik, az még ami nagyon jó az idegrendszeri fejlődésre.

Akkor, ha elindul legalább akkor próbáljátok meg külön ágyba tenni.

Védőnő nem adott egyébként tanácsot? Hozzánk volt, hogy hetente kijött egyszer-kétszer a problémás időszakban, nagyon sok jó tanácsot adott. Ja, meg babaúszás még, ami jó lehet.