Önállo játék hisztizve? Hallgatni is kegyetlen.
Van amikor nekikezd legózni. (8-9 éves)
Vagy repülőt hajtogatni.
Vagy összeállítani egy kirakható motort a müanyag darabokból.
És azt hallgatom hogy vesződik vele, izzad, nyűglődik, ez nem megy az nem sikerül, na végre rajta a kerék, 5 perc csend, azt 5 perc múlva megint kínlódik hisztizik.
Maga a játék neki egy folyamatos idegfeszült állapot de teljesen rámragad érzem ugyanazt, egyben van a gyomrom is tőle, néha komolyan letiltom hogy nem játszhat vele tessék elpakolni, az soha nem játék ami sírásba bánatba szenvedésbe viszi!
(Most ne keverjük ide az együttjátszásokat, az harmonia meg sikerül is, élmény is, csak az önálló játékról, amikor saját magátol teljesen zavartalanul bontakozik ki egy gyermek, csak az érdekelne. Nálunk ez a kibontakozás, az kb vmi "haláltábor" vagy túlélőtábor, de nem is mindig happy end-del a végén, hanem kudarccal dühvel.)
Tehát nem úgy játszik épít szerel homokvárazik vagy bàrmi ahogy normális lenne hogy na ha ide csinálok egy lyukat akkor vajon mi lesz, egyfajta kíváncsisággal nyitottsággal, hanem úgy, hogy ez nem igaz hogy nem megy rá, hol van a tengelye nincs meg, miért nem jó ez rá, jaj miért dőlt össze, és az egész alaphangulata kín gyötrelem ideg, és folyamatosan. Nem egyszer felcsattan és tulvan megoldja, hanem az egész játék az elejétől a végéig ez!
Én életemben nem játszottam igy soha ha Barbiztam ha biciklizni tanultam ha homokvárat építettem ha könyvekből utcákat házakat, ha a szőnyegen sakkoztam a kockákon, ha tükörrel néztem a plafont és mászkáltam a szobában, mintha a plafonon mennék, mindig jó hangulatom volt, tehát egyedül szülői vagy társas érintkezések nélkül is önállóan a játék valoban játék volt.
Gyerekmnél mi lehet ez, hogy önkínzótábort csinál belőle? A játékból!
9 jézusom. Ha neked a gyereked sírna fájdalma van, te mosolyogva kötögetnél és lesz.rnád??
Én nem hagyom azt hogy fájdalmakat okozzon magának. És igenis a játéknak örömnek kell lennie azért játék! Hogy kibontakozzon tapasztaljon, hu a labda le is tud esni, ez tapasztalat, egy kockavár össze is tud dőlni, a Barbimra is megesett, hogy alig ment rá a ruha, de nem azt csináltam hogy dühvel sírok rajta meg én még gyereket nem is láttam még igy pedig játszótéren is vagyunk rengeteget.
Nem zeng a homokozó a gyefeksírástól!
Itt valami más van.
válasza:
válasza:Először magatokat figyeld meg, pl hogy apuka csapkod-e hisztériásan a volannál vagy Te hogy reagálsz a frusztrációra.
Ebben a korban ez már figyelmet igénylő viselkedés szerintem.
Önkínoz és nem áll le az önkínzással.
Ez önkárosítás. És nem játék.
Határozottan károsnak tartom a gyermekre azt higy sírva játszon. Ez nem normalis.
Játszótéren tudod mikor látok hisztit sírást? Mikor menni kell haza. Nem a hintán, nem foci közben, nem a csúszdán, nem várépítésnél. Ne akarjátok azt bemagyarázni hogy normalis bőgve legozni!
válasza:De nem bőg folyamatosan. A leírásod szerint akkor bőg, mikor valami nem megy elsőre. Ha sikerül csend van és elégedetten dolgozik tovább, a következő olyan dologig ami megint megakassza.
Amúgy tudom ,hogy idegesítő és nem mondom azt sem, hogy én pld még soha nem csomagoltam össze legót, hogy na jó akkor mára ennyi.(Aktuális tűrőképességemnek megfelelően ilyen is van)DE aztán elővettem és nekiállt és sikerült akkor meg látom rajta hogy baromi büszke magára.
Ha meg nagyon megakad nem hagyom szenvedni, hanem egyszerűen oda ülök és segítek neki, megmutatom hogy most ha ezt így nyomod rá akkor az jó lesz.
válasza:Fogalomzavarral (is) küzdesz, az önkínzás egészen más.
Itt nem a gyermeked játéka a nem normális...
13 köszi hogy valamerre el tudunk indulni a gondolkodásban.
Én amikor hisztizek olyanok miatt van ha pl nekikezdek teregetni, de jön egy telefon es nem tudom töle, aztán nekikezdek ijra de kopognak, aztán harmadjára is nekikezdek, de aztán anya éhes vagyok, gyors vacsi, negyedjére is de megint van vmi.
És amikor azt látom hogy csak egy nyomorult teregetést se tudok megcsinálni olyankor már hagyjon engem mindenki békén felőlem világháboru is lehet, de én teregetni akarok végre!
Tehát amikor huszadjára se jutok el szinte addig amit akarnék.
De pl mikor együtt vergődünk akár a gyerekokosóra beállítással, vagy a laptop ujratelepítésével, vagy egy házival, és valami nehezen megy, akkor azt látja, hogy 1. tájékozódunk hosszá, van leírás útmutató, vagy 2.felhívok valakit aki elmagyaráza kihangosítva, 3. Késő van már pihi van, holnap folytatjuk többnapos a dolog, 4. Végső remények a szerelő, szakértők
Vagy pl amikor eltört ez vagy amaz feltakarítjuk kidobjuk, vagy másnap ragasztjuk, pótoljuk újat veszünk.
Vagy pl kiabálok ha mondjuk a hátam mögött elvette a telefonom és mindent törölt vagy deaktivált rajta helyreállithatatlanul, ezt is tanuljuk hogy pl vigyázni kéne a 60 ezres tabletre is, vagy akár fejhallgatóra, nem veszünk havonta másikat..
Vagy pl beviszi a suliba a labdát totálkáros lesz vagy meg sincs már aznap, nem kap naponta új labdát sem.
Vagy nem kap pl naponta új grafitot sem! Ma fekete szinesceruzával kellett írnia a suliban mert naponta tünik el a grafit..
15 de 5 percenként akasztja meg valami. Az egész játék ezzel telik hogy kínlódik.
16 ez nekem önkínzás. Nem más. Sír és szenved, de folytatja, és megint sír és szenved de nem hagyja akkor sem abba, sír és szenved.
Nem láttam még gyereket így legozni, épiteni, repülőt hajtogatni. Ez nem normalis!
válasza: válasza:18
És próbáltad úgy, hogy mikor látod hogy valami nehezebben sikerül megmutatod neki hogy csinálja hogy utána már sikerüljön? 1-2 hiszti után esetleg odaülni, hogy hátha akkor nem jutsz el te se az idegomlásig és ő is túljut a rossz pillanatokon?
Az enyémről tudom ,hogy tőlem ,,örökölte" a drámai összeomlás utáni felemelkedés típusú problémamegoldást:D:D Úgyhogy a türelmes problémamegoldást pld én is vele tanulom.:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!