Rákiabáltam a kisgyermekemre, nagyon sajnálom, sosem fordult még elő ilyen. Nem lesz emiatt semmi baja, igaz?

De, amiatt lesz egy elkényeztetett kis gyökér, mert nincsenek határok, anya pszichológushoz megy mert rászólt a gyerekre mikor az nekiállt levágni a jobb kezét egy nagykéssel vagy ki akart szaladni az utra a kocsi elé.

Sokkal nagyobb károkat okozol azzal , ha így viselkedsz, mintha szükség esetén meghúzod a határokat.

Mikor 1.5 órája szivat és az istenert nem alszik el, pedig a bölcsiben 3 perc alatt fél 12kor fekszik alszik, fél 3kor már én sem szépen mondom neki hogy szép álmokat...

Kell hogy tudja hogy van határ ahol a masiknak elgurul a gyógyszere és nem az a cél hogy azt elérjük.

Ez most így alakult, ebből max annyit tanult, hogy hoppá, most túlfeszítette azt a bizonyos húrt. Nem lesz maradandó a károsodás. Ezt is tanulnia kell.

Ó hát én hányszor kiabáltam rájuk. 2 átok rosszcsont fiam van.

Semmi bajuk, szófogadóak

Van az a pont, mikor nincs más eszközöd, mert épp magát vagy a testvérét próbálja veszélyeztetni.

Egyedül voltam velük rengeteget,mert az apjuk dolgozott.

Kiborító.

Miért gondoljátok, hogy bocsánatot kéne kérni? Nem értem... ha rosszalkodik nehogy már én kérjek bocsánatot. Akkor màr értem miért van ennyi zsarnok gyerek a játszótéren.