Gyermekkori túlsúly tapasztalatok?

Alapvetően (ha nincs alapbetegség): az hogy sokat zabál. Vagy sok cukros ételt eszik.

Úgy oldódik meg, hogy a gyereket elkezdi zavarni a súlya, és kevesebbet eszik. Nálam legalábbis így történt.

Hogyhogy min volt az oka ?

A helytelen etkezes, etkezesi szokasok mar kiskorban.

Itt is naponta tobb valasz, megy a Dormi, Kubu, turo rudi babaknak.

Az en 9 evesem nem eszik edesseget a mai napig, nemhogy babakent azzal tomni. Igenytelen, es buta a legtobb szulo, nulla etkezesi kulturaval.

Én inkább a mozgásszegény életmódot okolom. Nincs baj az édességgel, ha mellette mást is eszik és naponta eleget mozog. Egy gyereknek futni, mászni, biciklizni, labdázi.. stb, aktívan játszani kell, nem pedig a seggén ülni egy helyben számítógép, tv, mobil, xbox, házifeladat előtt görnyedve.

A másik az étel erőltetése, hogy már pedig "ezt meg azt edd még meg, mert ha nem akkor nem csinálhatod ezt meg azt", hogy hiába mondja a gyerek, hogy elég volt, tukmálva van, hogy "egyél még"..

A megoldás pedig mindig az életmódváltás. Gyerekként ez nagyon nem könnyű, ameddig a szülőkön múlik minden.

Nekem kicsit későn, kisiskolás korban derült ki az asztmám és amiatt keveset mozogtam. Utána pedig az edzetlenség, ügyetlenség miatt mozogtam keveset (minden udvari játékból én estem ki először, így az idő nagy részében csak álltam és néztem a többieket).

Felnőttként tudom, hogy ez fontos, úgyhogy valamennyire odafigyelek, a normális és a túlsúly határán vagyok. A covidig biciklivel jártam munkába, azóta a home office miatt kevesebb mozgásra vagyok motivált.

Nekem az abszolút sportellenes anyám, aki ráadásul etetéssel szeretett. Egészségügyi szakemberként protekcióval elérte, hogy állandó felmentést kapjak a suliban torna alól. Emiatt a tesitanárom elég sokszor megszégyenített, gúnyneveket aggatott rám. Aztán az étel mindig ott volt, ha valami baj, bánat ért, megvigasztalódtam. Mindig is elhízott gyerek voltam, felnőttként pedig most hozhatom helyre a rosszul berögződött szokásokat. Nagyon-nagyon kemény munka, sokaknak nem sikerül.

Nekem újra kellett tanulnom a helyes érzelemszabályozást, mikor milyen krízishelyzetre mi a megoldás evés helyett.