Hogy làtjátok, ez még "belefér" vagy felmerülhet diagnózis a fiamnál?

Nem vagyunk a legjobb, legtürelmesebb szülők mostanság, belátom, több tényezős okokból, emiatt is gondolom, hogy szerintem miattunk ilyen a gyerek, de azért aggódom, mert igyekszünk, de úgy érzem szr anya vagyok, minden nap így érzem. Amit tudni kell: az óvodában minden rendben, alszik, eszik, játszik, konkrétan az óvónő úgy fogalmazott: "vele sosincs semmi probléma"... Benne vagyunk keményen a dacban, ez a csúcs eddig és mostanában rászokott, hogy oda akar csapni/legyint a kezével felém, eldobja a játékot, ha mérges vagy ha tiltásba ütközik...Becsapja az ajtót, ha tiltás éri, azt mondja: Én már nem is szeretlek! Volt olyan is, hogy belerúgott mérgében az ajtóba. Beleestünk abba a hibába, hogy sajnos ilyenkor a férjemmel még rakjuk a "tüzet". Kiabálva, fenyegetve akartuk kinevelni ezeket belőle, sőt, mikor rámcsapott, kapott tőlem a kezére, mert hát minket is így neveltek, kaptunk néha és emberek lettünk mégis, nekem nem fog egy 3 éves így viselkedni..De ez nála nem vált be, sőt. Azt vettem észre, ha mi kiabálunk, ő is elkezd, aztán jön a hiszti. Ha ignorálom, esetleg halkan kommunikálok, másként közelítem meg, sokkal jobb a helyzet, s az "attack" után ő jön bocsánatot kérni, ölelni engem. Csakhogy marha nehéz nekem ez. Dac ide vagy oda, nem szeretném, ha csapkodna, kiabálna itthon, vettem egy könyvet, ami alapján próbálom ezeket kezelni, illetve Tiktokon is van ez az idős pasi, aki azt állítja csak max 2 hetet kell kibírni, aztán ezeket a gyermek elhagyja. Na de ez nem olyan könnyű feladat, szerintem, legalábbis nekem nem. Lobbanékony vagyok, igaz szerintem a mi hibánk is ez, pl. a nasi kérdés. Nagyik adnak neki állandóan mindent, ha pár falat főtt ételt eszik, már adják a kezébe az üdítőt, stb. Idáig én is engedékenyebb voltam, aztán az lett, hogy ma reggeli után is kérte a nasit, mert hát ő megevett mindent. Óriási hiszti lett belőle, mondtam, hogy ma csak tiszta víz lesz, semmi narancslé, nasi is csak ebéd után jár, ne gondolja, hogy minden étkezés így fog lezajlani. Hisztizett,de elfogadta, nasinak meg megegyeztünk a gyümi joghurtban, tízóraira.. Elfogadta. Csak úgy érzem minden tiltás, nem engedem dolog mögött most óriásu harcok vannak. Nem akar öltözni, nem akar fürödni, holott eddig imádott.. Felvetődött bennem nem e sni-s adhd, bármi. Egyébként meg 20-ig számol, napocskát, emberkét rajzol, szereti a fejlesztő feladatsorokat, mondókákat, kirakó, lego, minden megy, a nagy kedvence a pár keresős játék és a társas, jó a memóriája is. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szellemileg biztos nem sérült vagy ilyesmi. Ki hogy vészeli át extrém dacos, esetleg agresszív viselkedésű gyermekével ezt az időszakot? Ja s nyilván nem vagyunk valami agresszorok, ha így jönne le. Minden problémát lehiggadva átbeszélünk, én is bocsánatot kérek, ha kiabálok, nyilván a szentbeszéd is megelőzi ezeket a dolgokat, a szépen kérés stb.