0-24be bezárva a gyerekkel?

Próbálj meg több idöt lenni úgy a gyerekkel.hogy játsz vele mert így megnyugszik é nem.fog minden percben zaklatni.ha nincs segítséged ott a bölcsi vagy a napközi

Kitartás

Sajnos ennek a gyereknek már el van cseszve az élete… azt kapja a nulladik pillanattól hogy ő a saját anyjának is nyűg (teljesen mindegy hogy épp jogos is a dolog). A gyerek megélése, hogy ő senkinek nem kell. Milyen szuper nulla önbecsüléssel rendelkező nő lesz majd, ihajjjj.

Bölcsi vagy babysitter… mást nem tehetsz. Illetve edukáld magad a gyerek fejlődéslélektan szempontjából.

Ezen kívül néhány könyv (ha TÉnyleg változtatni akarsz és nemcsak ventillálni:

Beszélj úgy hogy érdekelje, hallgass úgy hogy elmesélje (kék kiadás)

Pozitív fegyelmezés

Melegszívű fegyelmezés

Kötődő nevelés

A biztonságos kötődés megalapozása

Szegény kis picúr!😞 Ő nem tehet semmiről. Csak vágyik a társaságodra, te meg elzavarod. Gondolj bele egy kicsit a helyzetébe, hogy milyen érzés neki: apa kerüli, anya elzavarja.

A tv miatt hisztis amúgy. Ha megvonod tőle, egy hét múlva már sokkal kezelhetőbb lesz. De helyette le kell foglalni mással. Menjetek sétálni, játszótérre, vagy csak otthon ülj le vele mondókázni, játszani, vagy olvass neki. Utólag nagyon fogod bánni, hogy elszalasztod ezeket a perceket.

De ha tényleg nem tudod megerőltetni magad, akkor add inkább bölcsibe.

1.Jelenleg most 2 gyereket nevelsz, válj el egy ilyen herétől, sokkal könnyebb dolgod lesz..

2.Gyereket neveld meg, 2 évesen már azért lassan meg kellene értenie a dolgokat. Nem hülye, csak gyerek tartja a mondás

3.Add bölcsibe és menj vissza dolgozni

Szívesen

Hogy lehet valaki ennyire lekezelő mint te kedves utolsó??

Ez a neveld meg a 2 évest, mert megérti. Meg, amikor normál módban van. Viszont ha megborul egy 2 éves NEM KÉPES szabályozni az érzéseit, hanem minden kiömlik belőle. Ez nem nevelés hiánya hanem egy 2 éves ilyen. Amit ilyenkor tenni kell, hogy a szülő elhordozza a gyerek nehéz érzéseit, mellette van. Határt szab ha kell, de közben validálja az érzéseit. Ettől nem fog elmúlni, hisz az agyi terület ami ezt szabályozza ettől nem fejlődik ki, ám mintát kap a gyerek és nincs magára hagyva az egyébként frusztráló, számára nagyon nehéz érzésekkel.

Ordít és ordít, mert nem kap szeretetet, érzelmi biztonságot. Kiszolgáltatott, tehetetlen és szomorú. Csak te tudsz ezen változtatni. Így is, úgy is elmegy a nap, miért ne lehetne kellemes mind a kettőtöknek?

Ha nincs türelmed hozzá, bölcsibe kell adni, ott foglalkoznak vele. Te pedig dolgozol, emberek között leszel, felnőttekkel beszélhetsz, és utána megöleled, meghallgatod, és a kedvére teszel. Akkor nem fog ordítani.