Rossz ember vagyok, amiért nem vagyok képes elviselni a nővérem gyerekeit?

Nem vagy rossz ember.

Attól h egy vérből valók vagytok, lehet a személyiségetek más és lehet hülye a testvéred.

Nem tudod megoldani, hogy amikor jönnek te mindig pont ne legyél otthon?

Tudom jó nagy szívás, hogy ők jönnek rombolni és neked kell elmenned, de esetleg ez megoldás lehet.

Nem vagy rossz ember, de azért elgondolkodnék a helyedben, miért van fiatalon (gondolom az vagy), ilyen nulla szociális kapcsolatom, hogy nem tudok senkivel elmenni sehova néha pár órára.

A másik, ha nem segítenél anyukádnak és egyedül kéne felszámolnia romokat, talán ő is jobban meggondolná, hogy milyen gyakran jöjjenek. Így tulajdonképpen támogatod, hisz aktívan részt veszel a vendégül látásukban, amit pont nem akarsz.

Nem vagy rossz ember, csak még fiatal.

Akinek nincs gyereke, nagyon könnyen rámondja a másik gyerekére, hogy neveletlen. Majd ha neked is lesz gyereked, térjünk vissza a témára. Nyilván a nővéred nem vendégségben akarja egzecíroztatni a gyerekeit.

Amúgy mennyi tapasztalatod van kicsi gyerekek terén? Lehet, hogy teljesen normális az, ahogy viselkednek. Amúgy meg vannak különböző természetű gyerekek. Fiatal koromban alapvetően én sem szerettem őket. Nekem is az volt a véleményem, hogy visító, idegesítő kis vakarcsok. Aztán a nagynéném szült egy kisfiút, és nagyon tündéri volt, őt imádtam. És nem is feltétlenül nevelés kérdése, öröklött természet. Szóval szerintem ne ítélkezz.

Mindenesetre ha ennyire idegesítenek, akkor menj el otthonról.

Semmi baj sincs ezzel, nem kell csak azért szeretni/jónak látni valakit, mert a rokonom.

Nekünk van gyerekünk, de ugyanúgy van a baráti társaságban gyerek, akit nem bírok elviselni. Olyan, ahogy leírtad tesód gyerekeit.

"Nekem nincs jogom rájuk szólni, mivel nincs túl jó kapcsolatom a testvéremmel, meg még gyerekem sincs."

Ami a te tulajdonod, pl. a te szobádban lévő dolgok, azokhoz igenis jogod van nem engedni hozzányúlni a gyerekeket. Tökmindegy, hogy milyen a viszonyod a testvéreddel és hogy van-e gyereked.

Ha pedig a szüleid engedik, hogy a neveletlen unokáid felforgassák a lakás többi részét, akkor a távozás utáni takarítás legyen az ő problémájuk.

Nem vagy rossz ember, az ilyen teljesen szabadjára engedett, minden fegyelmezés nélkül tomboló gyerekeket tényleg nehéz elviselni. Más kérdés, hogy ez lényegében a szülő hibája, nem a gyereké.

Ó, anyám, milyen álszentek itt az emberek!🤦🏽‍♀️ Adott egy fiatal lány, aki utálja az egész látogatást, de azért lelkesen asszisztál hozzá, ahelyett, hogy azt mondaná, oké, nem tilthatom meg, hogy itt legyenek, de nem az én vendégeim oldja meg a romok felszámolását az, aki hívja. És/vagy eltűnne pár órára, de ahhoz egyetlen barátja sincs. Oszt' ezért kell lepontozni.

Félreértés ne essék, én imádom a gyerekeket, szóval nem lenne bajom velük, inkább örülnék neki. De akivel van, annak nem jópofizom, meg ugrálok, hanem elkerülöm. Fiatalon egyébként sem gubbasztottam otthon nonstop, volt életem. Úgy látszik, ez már kuriózum.

#4