Semmit nem ér a szavam. Hogyan legyek türelmesebb egy 3 évessel?
Imádom őt, de nap, mint nap felidegesít azzal, hogy nem fogad szót. Egész napunk abból áll, hogy utasítgatom/megkérem szegény gyereket erre-arra, olyanokra, amikre kérnem sem kéne már, de nem fogad szót, mostanában már úgy tesz, mintha meg sem hallana, ezért mindent kb 90x mondok el neki. Pl: "Vedd fel a zoknid, légyszi!", "Ne járkálj miközben eszel!" "Ne piszkáld azt!", "Várj itt, ne menj be!", "Ne ugrálj az ágyon!".
Nem buta dolgokat kérek tőle, csak próbálom óvni őt pl a felfázástól, fejütéstől, fulladástól, de az Isten szava sem érne neki, pedig én mindig elmagyarázom egyszerűen minek mi a következménye. Másra sem nagyon hallgat, max pár percig. Az oviban eddig nem mondták, hogy ne fogadna szót, de itthon... Mióta elkezdődött az ovi rosszabb meg lehet én is mindent jobban "felveszek", mert úton a kistesó a pocakban, ha nem úgy van minden itthon ahogyan eltervezem ingerlékenyebb vagyok, mint voltam.
A legszomorúbb, hogy egyre gyakrabban azon kapom magam, hogy már megint kiabáltam szerencsétlen gyerekkel. Nem vagyok rá büszke, főleg, hogy mindig mondogatta anyukám is, hogy milyen türelmes vagyok, a férjem is régebben annak tartott, de mostanában mondta, hogy esténként mindig vitázok a gyerekkel. Akkora telik be a pohár az egész napos könyörgéssel, a gyerekem meg ilyenkor kezd el igazán rendetlenkedni is.
Mit csináljak, hogy hallgasson rám? Nem akarok ordibáló, ingerült anyukaminta lenni, ez nem maradhat így. Nem akarok neki lelkileg sem rosszat.
Köszönöm előre is!
válasza:Ne csinálj segget a szádból. Egyszer szólj, hogy mit vársz tőle, ha nem csinálja, odamész és megakadályozod, hogy kárt tegyen magában, vagy megakadályozod, hogy mással foglalkozzon, amíg fel nem veszi pl a zoknit. Nyilván meg fogja várni, hogy 97x elmondj valamit, ha pontosan tudja, hogy 96x semmiféle következménye nincs a kérésednek.
A gyereknevelés ilyen kicsik esetén nem egy kényelmes és könnyű valami, hogy te logikusan érvelsz nekik, ők meg bölcsen belátják, hogy milyen igazad van. Addig feszeget minden határt, amíg falba nem ütközik.
válasza:Ha egy nyugodtabb személyiségű gyerek lenne oké. Meg is csináltam sokszor, hogy ha nincs a lábán zokni és pl mesét nézett kikapcsoltam vagy addig amíg nincs rajta zokni nem folytathatta a játékot. Fel is veszi néha így, de van, hogy kb 10 percig hiszti után (nem mindig azért), aztán kettőt pislogok és újra nincs rajta zokni, ez megy egész álló nap. Már 2 mesehősös szobapapucsa van, több mamusza, általa választott is, vastag zokni stb, a harisnyát sem viselte el, leveszi. Akkor ott az ágyon ugrálás + dobálja is magát. Ott fogom és leszedem az ágyról (terhesen nem a legveszélytelenebb), mivel magától nem jön le, erre még jobban bepörög és vagy röhögve visszaugrál vagy rugdosódni kezd. Sajnos volt, hogy csak az állította meg, hogy rácsaptam a lábára, mert ilyen nincs, hogy rugdoskodás közben majd kárt tesz a testvérében, a szép szó érvelés, majd haragosság meg csak hergelte tovább... Akkor sírt, abbahagyta majd másnap megint ugrált, mintha mi sem történt volna. Volt, hogy nem fogadott szót sokszor, hisztizett régebben, akkor 1 napra elvettem a játékát és mondtam neki csak akkor adom vissza ha megtanul viselkedni. Ez is csak átmenetileg működött. Nem akarok se rácsapni, se büntetgetni, ezek sem értek nála semmit.
Mióta ovis meg mindenért sír is, például ha nem engedem, hogy a tűzhelyen ő kavarja meg az ebédet, akkor jön egy 4 perces visítás. Nem fogok neki veszélyes dolgokat megengedni, de a nyafogós sírasokhoz én még nem szoktam hozzá, annyira bántja a fülem és a türelmemet fogyassza nap végére.
Amúgy nagyon értelmes, okos, ha máshol vagyunk nagyjából szót fogad, sokan azt hiszik minthagyerek, meg is jegyzik, hogy milyen nyugodt, itthon meg nem bírok vele.
válasza: válasza: válasza:1-ed, ez nagyon jól hangzik elméletben, én is próbáltam nagyon sokáig ilyen következetesen nevelni a hasonló korú gyerekem, de őszintén?
Beleuntam abba, hogy így az êletünk egész nap egy ordítás és vita. Egész nap. Mert dettó ezt csinálja, ugrál a kanapén (és nem tanul belőle, hogy leesik) , nem akar fogat mosni, öltözni, dobálja a dolgokat és így tovább, de folyamatosan. Ha megfogom ês csinálom bele a dolgokat, akkor éktelen ordítós hiszti van és nem, ebből sen tanul, legközelebb ugyanúgy csinálja, nekem meg elegem lett, hogy egész nap erőszakosan csinálhatom a gyerekkel a dolgokat, besokalltam.
Szóvwl kérdező, passz.
válasza:Én a helyedben elkezdenék pár dolgot elengedni.
- zokni: ha nem fázós, hadd vegye le. Majd ha fázik, úgyis szól.
- ágyon ugrálás: mondd meg neki, hogy a kezedet fogva ugrálhat, így nem esik le.
- én szoktam engedni, hogy megkavarja a kaját. Belső tűzhelyen van, fogom egyik kézzel a lábost, másikkal a gyerek kezét.
válasza:#8
Ekkora baromságot életemben nem hallottam.
Én is utáltam zoknit hordani de muszáj volt. Egyszer elengedte anyám a dolgot és úgy felfáztam elsős koromban hogy vért pisiltem. Nem volt ám vicces még gyógyszert is kellett szednem olyan gyulladásom lett. És nem éreztem hogy fázna a lábam.
Persze ugrálja szét a gyerek a matracot meg mindent. Ha akkor megengedi neki hogy ugráljon ha ott van akkor is meg kell ajd ha nincs ott. Ha megszokja hogy szabad le fogja tojni hogy anyánk mellette kell lennie. És ha beszalad az ágy?! Nem engedném ugrálni az tuti.
A főzésben egyet értek segítsen nyugodtan legalább szívesen csinálja majd később.
válasza:Először is, az jó, hogy megmondod neki, mit nem csinálhat, de akkor azt is mondd meg neki, hogy mit csináljon helyette. Neki az ágyon ugrálás baromi izgalmas és nincs annyi önkontrollja, hogy a kérésedre abbahagyja. Ezért kell alternatívát kínálni. Pl.: Gyere, kirakok neked egy ugróiskolát. Itt ugrálhatsz az ágyon ugrálás helyett. Ha nem csinálja első kérésre, akkor odamész és átvezeted az új elfoglaltsághoz.
Ha azzal bünteted, hogy nem nézhet mesét, amíg nincs rajta a zoknija, akkor nem fogja megérteni az az ok okozati viszonyt, nem elég fejlett hozzá az agya. Nincs értelme kettő olyan dolgot összefüggésbe hoznod, ami között nincs összefüggés valójában. Add rá a zoknit újra és újra, miközben elmagyarázod, hogy ebből nem engedsz.
Próbálj lejjebb adni az igényeidből és figyelni arra, hogy ő mit szeretne. Ebben a korban nem tudják érvekkel, sőt még sokszor szavakkal sem kifejezni, hogy mire vágynak. Emellett az elutasítás is fáj nekik és a dühüket még nem tudják kezelni. Ekkor jön a hiszti, ha valamit megtiltasz neki. Próbáld meg valóban csak azt tiltani, amiből te nem tudsz engedni, hadd érezze azt, hogy az ő véleménye is számít és te is engedsz abból, amit te szeretnél az ő javára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!