Anyósom állandóan le akar rázni. Túlreagálom?
Ritkán jön szerencsére, de akkor mindig mondja, hogy majd én szépen megcsinálom az elintéznivalóim, ő meg addig a gyerekkel lesz. Ez szép, jó, hasznos, de hagy döntsem már el én mit akarok. Régen a 8 hónapos gyerekem kéreczkedett az ölembe anyósom meg eléugrott, hogy "ne anyádhoz menj, ha én itt vagyok". Állandóan azzal büszkélkedik, hogy az ő családját a rokon gyerekek jobban szeretik, mint a rokonság másik oldalát (=a másik nagyszülői párt). Sokszor tett megjegyzést arra hogy a szüleimmel biztos kivételezek a gyereket illetően. (Nem, de bevallom ezek után kedvem lenne hozzá.)
Egyszerűen irritál, na. Mást is idegesítene, ha le akarnák rázni az otthonában? Értem én, hogy unokázni akar, de nem anyás a gyerek, ugyanúgy játszhat vele.
Jézusom.😅 Ez az altatás mennyire ismerős. Enyém is elvárja, hogyha itt van ne aludjon a gyerek. A "majd alszik, ha elmentem" megszámolhatatlanul sokszor elhagyta már a száját.😄
Várd még elkezd beszélni a gyereked. Onnantól a "Szereted a mamit?" lesz a sláger vagy, hogy szólítsa nevén, hogy XY Mami. Ha meg kettesben lenne a lányommal akkor jönne a "Melyik mamit szereted jobban?" szerintem.
2. 😅 mintha csak az én anyósomról írnál...😅
Nálunk a legutóbbi az volt, hogy ott volt náluk a férjem a kicsivel (10,5 hós, most kezd szepázni), én valamivel később ugrottam be hozzájuk. A kicsi meglát, megörül - persze nem adja ide. Leülök, kicsi lekerül mama kezéből a földre, fénysebességgel mászik hozzám, fogja a lábam, állna fel - venném fel - erre a nagyi milliszekundum alatt ott terem, felkapja "Hagyd anyát pihenni" felkiáltással. Persze 2 perc múlva már megint ott volt, fel is vettem.
De igen, én is kértem kisebb korában szoptatni sikertelenül. Azóta a férjem elveszi és ideadja. Nem akarom megbántani anyóst, mert egyébként nagyon rendes, tényleg segítőkész, jó ember - de ebben az egy dologban úgy viselkedik sajnos, mint egy ovis.
Úgy látszik, ez ilyen anyósbetegség.
Nekem a kedvencem, hogy fogja a kezében a gyereket, valamiért le kellene tennie, de a világért sem adná az én kezembe, inkább bárki máséba aki a környéken van. Mintha ott sem lennék. Meg ha elveszek a gyerektől valamit (szívószálas poharat pl, hogy ne azzal menjen le a lépcsőn) és visít, jaaaj gyere a mamához akkor. Mondjuk eddig ez még nem vált be neki, mert nem ment oda, de szerintem pedagógiailag nem helyes. Felnőtt, értelmes nő nem értem miért érzi szükségét a rivalizálásnak. Velem, aki az unokája édesanyja vagyok. Vajon nekem is így elmegy majd az eszem, ha lesz fiam és megadatik, hogy megajándékoz egy unokával? Remélem nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!