Ha manapság mindenkinek nagyon szuper nevelési módszerei vannak,miért pont ugyanolyanok a gyerekek,mint régen?

Ilyenkor azért általában a pszichológus is látja h a baj a szülőnél van.

Régen is volt olyan aki nem nevelte a gyereket, olyan is aki fenyítette, meg olyan is aki kötődő, empatikus stb nevelést alkalmazott csak nem tudta h ez a neve 😅 Hogy van neve egyáltalán.

Az hogy most a csapból is ez folyik annak köszönhető h több a médium, az infók gyorsabban egyszerűbben elérhetőek, cserélhetőek

8 éves a fiam, számomra szörnyen meglepő, hogy amikor megyek érte az iskolába egyik gyerek se köszön, amikor megyünk haza neki köszönnek nekem nem.

Nálunk gyerekként alap volt, hogy köszöntünk az osztálytársunk anyjának/apjának, ráadásul először nekik aztán az osztálytársnak. Én hiába köszönök nekik válasz már nem érkezik. Megdöbbentő..

Elhiszem, hogy jó a kötődő nevelés (bár sajnos a legtöbb gyerek elég életképtelen, megbízhatatlan) de nem hiszem, hogy hosszú távon ez jó lesz így. Nem szabad rájuk szólni, nem szabad büntetni, egy pofont sem lehet adni hiába érdemelnék meg néha. Majd felnőttként a munka világában lesz pofára esés..

Hajlamosak vagyunk arra, hogy ha egy gyerek úgy viselkedik, ami nekünk nem tetszik (nem köszön, nem adja oda a játékát, hangoskodik stb.), akkor feltételezzük, hogy biztosan a [nekünk nem tetsző nevelési módszer neve] módon nevelték. Pedig ez teljesen téves következtetés.

A másik probléma, hogy nincs egy nagykönyv, ahol az összes lehetséges nevelési módszer el van nevezve és részletesen le van írva, mit takar. Ami infó elérhető, annak meg sokan nem néznek utána. És aztán nagy meggyőződéssel állítják, hogy a kötődő nevelés az, mikor mindent megengedsz vagy hogy a tekintélyelvű nevelésnél pépesre kell verni a gyereket.

"Pedig ugye ha valami jó,akkor javuló tendenciát hoz."

Ez nem igaz általánosan. Egy nyilvánvalóbb ellenpélda: A náthás gyerekemnek Sinupretet adtam, és jobban köhögött mint előtte, meg jobban is folyt az orra. A felszínen valóban úgy tűnt, hogy rosszabbodik - valójában én tudtam, hogy javul, mert a Sinupret hígítja a váladékot. Az ott volt addig is, csak nem jött ki.

Úgy igaz, hogy hosszú távon nagy átlagban javuló tendenciát kell hoznia a lényeges, megcélzott kérdésekben. Ezt viszont majd akkor dönthetjük el, ha ezek a gyerekek 20-30 évesek lesznek. Addig is látszik valamennyire, de nem feltétlen a felszínen. Az pedig, hogy egy gyerek köszön vagy nem, a felszín. Egyáltalán nem biztos, hogy a nevelési módszeren múlik, simán lehet, hogy a szülő sem tartja olyan fontosnak, és ezért nem erre helyezi a legnagyobb hangsúlyt, nem ezt akarja a lehető legsürgősebben megtanítani.

Azt se felejtsük el, hogy a nevelés környezete is változik. Amikor összehasonlítjuk a 30-50 éve tipikusan használt meg a ma tipikusan használt módszereket, akkor nem lehet simán összehasonlítani az így nevelt gyerekeket, mert az előbbiek még például nem találkoztak mobiltelefonnal, az utóbbiak igen, és még sok hasonló változás van.

Sajnos egy egyszerűnek látszó kérdésre egyáltalán nem biztos, hogy egyszerű a válasz. Lehet, hogy összetett szempontokat kell mérlegelni.

Én úgy látom a felnőttek is teljesen elidegenednek egymástól. Nem köszönnek, nincs egy jó szavuk egymásnak. Sokszor sietnek, nincs idő. Rohanó világot élünk és azt gondolom, hogy ezt hozza magával. Régen láttad a szüleidnél, te is köszöntél és adod tovább a mintát. Sokan már köszönni se érnek rá. 😏

A kötődő nevelés jó dolog, régen is volt csak nem hívták így.