Miért van az, ha egy anyuka szó szerint megbánja hogy szült gyereket, és azt kívánja bár ne született volna meg?
20 más a saját 0-24 ben mint vigyázni 1-2 órát.
És minden gyerek a saját környezetében, és szüleivel jobban elengedi magát.
Ezért ha valaki pár órában el ven egy gyerekkel nem olyan mint a saját
#19
Az igazság az, hogy valaki a nehézségeket kihívásnak és feladatnak éli meg, van aki pedig szenvedésnek és kínlódásnak.
Van akinek a nem alvás meg se kottyan, van aki kórházba is kerül miatta.
Van akit boldogsággal tölt el, ha az a nap fénypontja, hogy megiszik melegen egy kávét vagy hajat tud mosni dörömbölés nélkül, valakit depressziós érzés fog el, ha ez a napjainak a csúcspontja.
Van, aki az influenzát is kihordja lábon, van akinek egy megfázásnál is 3 napig feküdnie kell.
Van aki szívesen legózik a kuplerájban, más frusztrált lesz ha már harmadik napja képtelen rendet rakni a gyerek miatt.
Van aki éjjel 3kor főz, hajnalban kel és megy túrázni, van aki beleszakad, ha nem fekszik le akkor, amikor a gyerek alszik.
Van, aki egyébként sem járt bulizni, színházba, moziba, étterembe, kocsmába, biliárdozni vagy meginni valamit a csajokkal, másnak viszont ez szerves része volt az életének és nehezen viseli, hogy max 3 havonta jut el a barátnőivel kimozdulni (és akkor is le van nézve, mert milyen anya az ilyen).
És azért a gyerek személyisége is nagyon nem mindegy.
Van, amelyik szépen tartja a kis lábikóját pelenkázás közben, a másik meg fejenállva üvölt naponta 6x és erővel kell öltöztetni is.
Van amelyik szépen fogja anyukája kezét, van amelyikkel kb. veszélyes utcára menni mert elszalad.
Van amelyik hanyatt vágja magát a tescoban, van amelyik max sírdogál kicsit.
Ha egy kevesebb nehézséget bíró anyuka kap egy dúvadot, akkor ott vége a dalnak.
Ha egy sokat bíró nő kap 3 jó alvó tündért, akkor neki öröm lesz minden.
Sokmindenen múlik, hogy ki hogy éli meg az anyaságot és boldog lesz-e benne.
Én egy kevesebb terhelést bíró (mint kiderült sajnos) anyuka vagyok, aki kapott egy magas igényű kislányt.
Nekem brutál nehéz, nem sok öröm van benne sajnos.
23-as nagyon szépen összeszedte. Minden mondatával egyetértek. Minden anya-gyerek kapcsolat más, nincs két egyforma.
Én nem bántam meg, hogy szültem, fe őszintén szólva ha igazán tudtam volna mi is vár rám, akkor nem biztos, hogy bevállalom.
Kevés alvásigényem van, és nem zavar ha sokáig nem találkozom másokkal. De nyertem egy olyan berutal sokat és keveset alvó babát, hogy az első évben azt hittem beledöglöm. Emelett pedig 4 évesen is extrém figyelem igényes és anyafüggő. Nekem az a nagyon nehéz, hogy kb semennyit sem vagyok egyedül. Introvertált vagyok, és az egyedüllét tölt fel. Na ebből kb semennyi sem adatik meg.
Ettől még nem bántam meg, de bizony sokszor érzem nagyon nehéznek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!