fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Miért ilyen nehéz az elválás...

Miért ilyen nehéz az elválás a gyerektől?

Figyelt kérdés

Vagyis tudom miért, azért mert nagyon szeretem őt.

Most kezdte az ovit, és annyira nehéz az elválás.

De itt inkább már az én részemről.

palástolni próbálom, de amikor hazaérek akkor olyan űr tátong bennem.

lelkifurdalás, meg minden.

Nagyon hiányzik, és szívem szerint hazahoznám.

Akinek volt hasonló szituáció, kérem ossza meg velem.

És hogy hogyan tette magát túl rajta?


2010. szept. 30. 09:30
1 2 ❯
 1/12 anonim ***** válasza:
100%

Szia

Mi elsején kezdtük a bölcsit, két éves, nem beszél. Elmondani sem tudja ha valami nem jó. Viszont egy hét után megszokta, szeret menni, és már nem sír :) Idővel Te is megfogod szokni. Én egy hetet végig bőgtem. De tényleg látom rajta, hogy jó neki, és szüksége is van rá. Nyugi Te is megfogod szokni. Keress valamit amit eddig nem tudtál megcsinálni. Pihenj, vagy olvass, vagy csavarogj egyet. Fürödj, szépítkezz, és jobban fogod magad érezni, Megy majd az idő is, és már mehetsz is érte. Hidd el két hét múlva jobb lesz. Ez tuti.

2010. szept. 30. 09:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
Épp az előbb írtam egy hasonló kérdéshez. Én a második gyereket csak 4 évesen vittem oviba, mert annyira picinek láttam, olyan kis félénknek. Igaz, 3 hét alatt beszokott, de nekem is nagyon fájt a sírása, a kapaszkodás, az elválás. Minden nap integettünk egymásnak az ablakon át...most elsős, de ha az oviba be kell mennem valamiért, nézek fel az ablakhoz...
2010. szept. 30. 09:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
100%
Az ovodás kor egy lépcsőfok az életében, tehát tudomásul kell venni nő a gyermekünk. Nekem is nagyon nehéz volt, hiszen három éves koráig mindig ott volt velem, körülöttem. És azzal is tisztában voltam, a gyerek meg fog változni. A közösségi élet, az ovodás társak változtatnak a személyiségén. De egy valami és ami a legfontosabb, hogy egészséges a gyermek és ez így van rendjén. Meglásd, ha ő örömmel mesél az ovis napjairól, jól érzi ott magát, akkor te is nyugodtabb leszel.
2010. szept. 30. 09:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 A kérdező kommentje:

Köszi a bíztatást! :-)

Már augusztus végén kezdte, a beszoktatással.

Azóta talán 2 napot hagytunk ki.

Folyamatosan jár.

Már meg is szoktuk elég jól.

Tegnap otthagytam aludni is, és azóta van lelkifurdalásom...:-((((

Mivel én egyenlőre nem fogok dolgozni, csak az itthoni dolgokat látom el, ezért érzem rosszul magam, hogy ő meg ott van, még aludni is.

lehet hogy a saját érzéseimet vetítem ki rá.

És lehet ő nem is érzi rosszul magát ott, csak én fogom fel ilyen rosszul.

Mindenesetre, nagyon nehéz az elválás, nekem nagyon nehéz....:-(((

2010. szept. 30. 10:15
 5/12 anonim ***** válasza:
Mi a bölcsit kezdtük elsején. Nekem is nehézén állandóan megyek, hogy ne érezzem a hiányát.
2010. szept. 30. 10:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:
Ó Istenem,csajok.Én már most sírok.Nekem két éves a kislányom.Hát ma elmentünk baba-mama klubba,és nem szakadt el mellőlem aranyom.Folyton mondta,hogy anya kell,meg te játsz velem anya,és végig az ölembe ült,és háromnegyed óra után sírt,hogy menjünk haza,csak veled akarok lenni.Nem tudom mi lesz az oviba,de már rettegek tőle nagyon.Annyira anyás a kincsem.Féltem.TUdom,hogy egy hatalmas lelki trauma lesz neki.Főleg azért,mert én annó a három évet végig sírtam.Csak egy nap volt,amikor nem sírtam,arra tisztán emlékezem.Amugy minden áldott nap sírással keltem,végig sírtam az utat,mikor anya elment felálltam az ablakba,néztem utána,és sírtam,amig délben nem jött értem,és hazáig hüppögtem.Anyut is megviselte,meg engem is.Ez igy ment 3 évig.És pont olyan anyás voltam(vagyok is a mai napig),mint a kislányom.Jajj mi lesz velünk. :'(
2010. szept. 30. 13:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:
Utolsó,te azt írtad,amit én is akartam.Nem tudom mi lesz velünk,ha el kell menni oviba.Mindketten sírni fogunk.Tudom,jó lesz neki,de nekem nagyon rossz,mert imádom.Az én fiam is nagyon anyás,egy percre nem akar elhagyni,nem tudom hogy hagyom ott majd az oviban!
2010. szept. 30. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 A kérdező kommentje:

Az én fiam meg pont hogy nem volt anyás "látszólag".

Sosem lógott mellettem.

Mi közös udvarban lakunk édesanyámékkal, és sokszor ott volt a fiam, de azt a nagy ragaszkodást sosem láttam rajta.

Most is néha összeakasszuk a bajszunkat, de én úgy érzem szorosabb lett a kapcsolatunk.

Én amúgy vártam már hogy elkezdje az ovit, mert kicsit besokalltunk itthon.

De ilyenkor érzi igazán az ember, hogy milyen nehéz is reggelente elengedni a kis kezét.

És akármennyire is fáj otthagyni, és látom ahogy néz a nagy boci szemeivel, azt mondják az óvónők, hogy tartanunk kell magunkat nekünk szülőknek, hogy a kicsi ne lássa rajtunk az aggodalmat, mert akkor ő sem lesz biztos a dolgában, hogy jó helyen van e.....

...Van akinek könnyeben megy, van akinek nagyon nehezen.

Én az utóbbiba tartozom...:-((

2010. szept. 30. 13:51
 9/12 anonim ***** válasza:
bölcsi......hát nem vagyok egy sírós, de ma majdnem elzokogtam magam.....a fiamnak is folyik már az orra, mint a többi 20-nak, így bevinni viszont annyira rossz....még csak szoktatom, de nézni ahogy sír vígasztalhatatlanul és hallgatni h anya-anya....szörnyű! ma szenvedett, tele volt az orra és még én is elmentem, mert menni kell. nem szereti azt sem ha kimegyek a szobából, úgy érzem ma cserben hagytam őt és még "beteg" is. Én azt mondogatom magamnak h ez az élet rendje és jó helye van ott!
2010. szept. 30. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:
jajj.--jajj...mi lesz velünk is...anyás nagyon és lehet az anyagiak miatt bölcsibe kell vinnem jövő szeptembertől...nem akarom azt a fájdalmat..de látom más is csak így van....
2010. szept. 30. 14:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Kisgyerekek kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!