Megbeszélitek a rokonokkal (nagyszülő, keresztanya, nagynéni…) hogy kb. mit vegyenek a gyerekeknek karácsonyra?

Ha valaki kérdi, megmondom, szerintem mi lenne jó. Ha nem, nem.

Az viszont szabály, hogy ajándék ünnepre van, és nagyon nem vagyok kedves avval, aki nem akarja megérteni.

Hát ne egyszerre add neki oda.

Ha kap pl 5 db ajándékot, akkor pár naponta csak egyet bontson ki. Vagy pedig előre szólsz hogy erre az egy dologra dobják neki össze, és akkor csak azt kap.

Ha megkerdezik, elmondom mit szeretne, ha nem kérdezik, azt adnak, amit akarnak.

"Az viszont szabály, hogy ajándék ünnepre van, és nagyon nem vagyok kedves avval, aki nem akarja megérteni."

Anno én gyerekként imádtam, ha a látogatóba érkező rokonoktol ajándékot kaptam. Teljesen mindegy volt mi az, mindennek örültem, úgyhogy egyáltalán nem értek egyet az idézett kijelentéssel. Felnőttként én is adok ajándékot, ha valakihez látogatóba megyek és én is kapok, ha hozzám jonnek. A nagyon nem vagyok vele kedves rész meg....Az ajándékot szeretetből adják, tehát én biztos nem leszek bunkomaz ajándékozoval. Ha annyira zavarna valamiért, akkor azt beszélném meg az ajandekozokkal, hogy adott dolgot hozzanak. Pl lego mániás kisgyereknek pici lego csomagot, babazosnak egy babaruhat, kreatív kicsinek színes ceruzát, stb. Vagy a kedvenc gyümölcsöt, kekszet.

Nálunk mindenki megkérdezi előre, mit szeretne, minek örülne.

Tesóm mondjuk általában azt mondja, akkor vegyem/rendeljem meg, majd ő kifizeti. De ő férfi, neki nincs hangulata játékokat böngészni a neten. :D

Amúgy én a te esetedben szólnék a rokonoknak, hogy ne hozzanak mindig játékot. Mert egy idő után megmozulni se tudtok majd tőle. És tény, a gyereket se fogja érdekelni.

“Ajándék ünnepre van”?

Ez de gonosz.

Én pont annak vagyok hîve, hogy ünnepkor is minimális, de bármikor kaphat akármi.

Veszek neki spontán olyat, ami megtetszik.

Amit tartok, hogy ha túl drága vagy szerintem baromság, akkor azzal vàrunk az ünnepig.

Tehát ünnepre kaphatnak szinte bármit, amit amúgy sohhhha az èletben nem vennék meg.

Egybként felnőttnek/ gyereknek egyaránt viszek valamit, ha látogatóba megyek.

Sok esetben gyereknek fogyó eszközt.

Színes papír, színező.. gyümölcs, ha tud, hogy nem vaskalaposak, akkor édesség is.

Szülőknek bor, csoki, kávé vagy virág.

Akkor is ha nem nnepre érkezem.

Nyilván nem azokhoz, akikhez hetente megyek.

Nah a lényeget nem írtam le.

Van, aki nevèben én veszem meg, van aki kérdez..

Van aki meglepivel készül

Van aki megkérdezi van aki nem. Olyan is aki csak pl megkérdezte van-e valami kedvenc meseszereplője és ahoz kapcsolódó dolgot választ.

Más gyerekről nem tudok nyilatkozni, csak a sajátomról. Vigyáz a játékaira, pedig rengetegszer hallottam, hogy elvan kényeztetve és ha ennyi mindent kap nem fogja becsülni. De, megbecsüli és vigyáz rájuk (pedig tényleg rengeteg dolgot kapott, sokat nem is ünnepre "csak úgy"). Most nagycsoportos ovis, nemrég válogattuk át a játékait, hogy amikkel már nem játszik, vagy "kinőtte" (lassan 6 éves, a 3éveseknek való kirakóit simán a dobozba tette, mert kinőtte és már annyiszor kirakta, hogy kicsit unja is) azokat odaadjuk másnak. Én abban hiszek, hogy a "jobb adni, mint kapni" érzés alapja az, hogy tudja mekkora öröm neki, amikor kap 🤷🏼‍♀️. Ezt az érzést akarja másoknak is, hogy örömet okozzon. A játékaira meg tényleg vigyáz, ezért tudjuk most odaadni, a kirakók pl nemcsak hiánytalanok, a dobozok is teljesen épek (max a sarka van icipicit benyomódva, de simán jó még ajándéknak is), a kis pónilovai mond "jólfésültek", nem kócosak, pedig rengeteget játszott velük és sok is van belőle, de már azt is beletette a dobozba, hogy elvihetik a "manók" más kisgyereknek.

Szóval nem törvényszerű, hogy aki sokmindent kap az majd nem vigyáz rá, aki keveset az meg igen.