Mit tegyek a fejlodese érdekében?

Ez van, ha az ember kicsire vállal picit.

Kitartás, amit tudsz, tegyél meg. Most már ez van.

Szerintem is, így dacol az új helyzet ellen, ahol már nem ő van a középpontban. Érthető, kicsi még, neki is kell anya, nem csak a babának. Ordít, mert akkor meghallod. Bosszant, mert akkor rá figyelsz. Szerintem is minőségi időre van szüksége, kettesben, ahol nem zavar meg a baba, nincs a látómezőben. Mikor apa otthon van, akkor ne csak vele legyen, hanem legyen apa a babával kicsit, Te pedig menj ki vele levegőzni, faleveleket dobálni, gyűjteni, élményt szerezni. És az Ő ideje minden nap szükséges lenne. Ami csak a TI közös időtök. Amikor nincs véletlenül sem említve a baba. Nekem a lányom 2 évesen ment bölcsibe, onnantól kezdett jobban beszélni. Szeptemberben kezdte, novemberben kimondta mi a jele a bölcsiben, fffffa. :D Lassan apránként haladt, aztán jöttek a két szavas mondatok, stb. 2 évesen még ne várj tőle sokat szerintem, főleg mikor otthon főleg azt hallja hogy uááuáá :D

12 éves azóta a lányom, ezer éve tesóról álmodozik, most úgy néz ki sikerült :) és már vannak féltékeny pillanatai, hogy vele nem is lesz foglalkozva, stb... Gondolj akkor bele, a 2 évesed mit érezhet, fel se tudott rá készülni. Legszívesebben visszaküldené oda, ahonnan jött :D hogy minden újra a régi legyen. Meg kell őt értened. Szereti, elfogadja, jó tesók lesznek, de a saját korosztályai is sok neki, nem csak hogy felborulnak a jól megszokott dolgai a családnak. Kitartást, sok vidámság, sok élmény legyen, ne a tiltáson legyen a hangsúly. Ki fog simulni a kisfiad, ha újra olyan kedves és türelmes leszel mint régen, és több laza pillanatotok lesz együtt. Lehet idegesíti az is, hogy túl sokat vársz tőle. Bőven elég most neki megbírkózni azzal ami benne zajlik. Adj neki időt. Neked pedig kitartást :)

A 4 hónapost pl sétálni jól el tudja tolni az apja.

Nálunk 23 hónap korkülönbséggel született kistesó nagyon megviselte a lányom, ráadásul nálunk a kicsi nem volt el az apjával és semmi segítseg nem volt.

Nálunk nem volt rendbontó hanem inkább sírékony. Én igyekeztem együtt sokat lenni velük illezve ha a pici aludt, direkt vele játszani.

Ilyenkor nem a formabedobó jó, hanem követelmény nélküli gyengéd vagy szórakoztató játékok pl mese, ölbejaték vagy mi párszor családilag bújócskáztunk, kicsi rámkötve.

Jól bevát hogy kint viszont elaludt a fiam kezdetben a babakocsiban és akkor tudtunk kettesben játszózni.

Vendégeket is igyekeztem hívni, mert a lányom azt nagyon szereti és akkor mindenki körbeül, beszélgez, még a pici is nyugisabb volt.

Játszittunk pl olyat hogy lavór vízbe dobáltam mindenfélét es vicces eszközökkel halásztuk pl virslifogó, fakanál stb. Csináltam vicces tornaórát, zenéltünk, ilyesmi.

Emellett én tandem szoptattam és együtt altattam és együtt is aludtam velük sokáig. A kisfiam már onnantól szerette ezt hogy hazahoztuk a kórházból, a lányom meg megvolt szokva erre az esti hosszas könyvnézegetés/mesélésre illetve éjjel sokat ölelgettem.

Így is sírva kelt hónapokig és nagyon sok időre kibillent a lelki egyensúlya, de azért végül szerintem jól kialakult. Hozzáteszem nálunk a kisfiam szinte az első perctől csak velem volt el és semmilyen szinten nem tolerálta a letevést, a lányom sem fogadott el akkor senkit, nem vehette ki pl az apja a kádból, nem ment el vele esti mesére. Én voltam a közös préda majdnem egy évig........

Nem egyszerű, de nem is lehetetlen. Nálunk kicsit nagyobb a korkülönbség (3eves-10ho), én ezt a problémát úgy oldottam, meg, hogy együtt jatszunk. Kicsi is le a földre a saját játékával, nagy is ott ül, játszik amivel szeretne, mindkettőre tudok egyszerre figyelni így. Én közben mondom a magamét, mondóka, ének stb. Kisebbet tornáztatom, mondom a nagynak is hogy feküdjön, őt is tornáztatom, nagyon tetszik neki, hogy azt csinálja amit a kicsi is.

Mondjuk nekem nehezített a pálya, mert a nagy autista, tehát rá tényleg figyelni kell, meg nem is ért mindent amit mondunk neki, tehát neki nehéz elmagyarázni a dolgokat, de ahogy így 3asban együtt játszunk, úgy veszem észre nincs olyan gond, egyre jobban viseli a tesót.

Ti hogyan játszotok, mi a napirend?