Egyik csaladtag szerint nagyon “zizeg” a 7 eves gyerek, szerintetek van okom aggodni?
Egy napot toltott egy olyan csaladtaggal a gyerekem, akivel amugy csak ritkan talalkozik. A csaladtag azt mondta, hogy ,,zizeg” a gyerek, nem marad sosem nyugton, es hogy ez nem normalis. Mennyi ideig kellene ellennie ennyi idosen magatol egy full uj kornyezetben, ahol amugy nem szokott lenni?
Teny, hogy nagyon nagy a tarsasagigenye, sokat is beszel, de eddignem gobdoltam, hogy ez ne lenne normalis. Otthon leul, ellegozik. Ha a jatszoteren van masik gyerek, akivel jatszhat, akkor barmeddig elvan. A suliban sem mondtak, hogy gond lenne vele eddig.
Teny, hogyha ketten vagyunk csak, akkor tobbnyire nagyon igenyli a visszajelzest, hogy rendszeresen hozzaszoljak, de eddig azt gondoltam, hogy ez normalis. Nalatok hasonlo koru gyerek milyen?
Mondjuk egy ismerős házi diagnosztizálására pont nem lennék vevő.
Meg mi ebben a nem normális? Gondolom, hiperaktivitásra gondol, vagy mit érthetett az alatt, hogy "nem normális". Már eleve aki így jellemez egy gyereket, aki aktívabb, mint amihez ő hozzászokott, elég sokat elmond az illetőről, akkor is, ha jószándék vezérli.
Úgy gondolom, ha hiperaktivitás fennáll, azt ha eddig nem, majd az iskolában is észlelni fogják, és ha szükséges, valódi szakemberek majd eldöntik.
De ha ő máskor nyugis, akkor simán lehet, hogy csak úgymond produkálta magát. 🙂 A húgom volt ilyen gyerekként. Ha jöttek rokonok, tök mindegy, hogy nem ismerte őket, egyből felpörgött, a figyelem középpontjába akart kerülni, le sem lehetett lőni.
A 7 éves lányom is folyamatosan pörög. Most kezdte a sulit, és bizony nehezére esik sokáig egy helyben ülnie.
Ez teljesen normális dolog. Ehhez a suliban az ofő is úgy áll h változatosságot (mozgásos gyakorlatokat) is visz az órába. Ez a korosztály még bizony ilyen
#3
Persze, mert az ő gyerekei nem is mertek elevenek lenni. 🙂 Gondolom, kussban kellett otthon játszani. Ezt a fajtát ismerem. Mi pl. a társasházban lakó mamámnál sosem mászkálhattunk, rohangálhattunk, még a közös udvaron sem játszhattunk, mert az ő unokáira ne mondja senki, hogy neveletlenek. Rajzolhattunk csendben a lakásban, ennyi szabadott.
Miközben a fölöttünk lakó néninél az unokák pörögtek ezerrel, rohangáltak, játszottak az udvaron. Ha én kimentem, hogy velük futkossak, a mamám szó szerint beráncigált.
Persze ezek a gyerekek éppolyan aktívak voltak, mint mi otthon, csak őket nem fogták vissza, mert "mit szólnak mások?"
Férjem meg pont így nőtt fel, teljes kussban, mert az apja megkövetelte.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!