Mi válik be a legjobban egy 3-4 éves kisgyereknél hiszti ellen, ha például nem akar hazamenni a játszótérről, de az sem segít ha otthagyjuk?

A hiszti (sajnos) az egészséges fejlődés része. Van olyan gyerek, aki keveset borul ki, van olyan, aki naponta és akár órákig. Nem a szülőn múlik, hogy mit dob a gép.

Ami kell az a birkatürelem és a gyerek igényeinek felismerése és kielègìtèse.

Segíthet, ha felismered mi borìtja ki. Túl fàradt, èhes, meg kell szakìtania amit csinàlt, nem sikerül valami.

Ha előre figyelmezteted, hogy nhàny perc mûlva indultok, az segìthet. Mikor indulni kell, akkor vàrd meg, mìg befejezi, amit èpp csinàlt.

Ha az èhsèg borítja ki, akkor figyelj arra, hogy időben egyen valamit. Egy kis keksz, sajt, alma, stb. mindig legyen nalatok. Ha az elfaradas a gond, akkor rövidebb programokat szervezz.

10-es, a gyerekem kamasz, és köszöni jól van. Szerinted az óvódában akkor hogy működik? Az óvónéni szól, hogy itt az idő bemenni, és 28-ból 15 gyerek fetrengve hisztizik, hogy ők még nem akarnak bemenni? Vagy az óvónő minden hisztiző, ordító gyereknek fél óráig könyörög, hogy Pistike, kérlek gyere be, Pistike itt az idő bemenni, Pistike, az óvónéni vesz neked fagyit, ha bejössz. Vagy hogy hogy az oviban nincs dackorszak, meg hiszti, meg fetrengés, ha valamit nem akarnak?

És igen, a gyerekem 4 évesen megértette, hogy akkor megyünk a játszótérre, ha ott megfelelően viselkedik. Szerinted az oviban a 3-4 évesek alvásidőben szaladgálhatnak meg párnacsatázhatnak? Érdekes, hogy ott megértik és elfogadják a szabályokat. Pedig sokuknak nincs kedve ott csöndben feküdni.

Az óvodában másnap is kiviszik őket játszani, függetlenül attól, hogy hisztiztek-e akkor, amikor bevitték őket.

Az általad felhozott dolgok nem az én válaszomra reagálnak, köze sincs a kettőnek egymáshoz, nem is értem, miért tekinted azokat érveknek.

10-es voltam.

A kamasz gyerekedről meg könnyű NEKED azt állítani, hogy köszöni, jól van.

Már ha egyáltalán van gyereked, mert az ilyen ostoba válaszok kapcsán mindig fölmerül bennem, hogy nem egy gyermektelen tini osztogatja-e "bölcs" nevelési tanácsait.

Nos akkor miért van az, hogy a gyerekek az oviban nem hisztiznek üvöltve hogy nem akarnak még bemenni? Mert megértik a szabályokat és az óvónők pedig betartatják velük. Sajnálom, hogy a te gyereked nem érti meg a nemet, és nem fogad szót neked. Ne aggódj, majd később könnyebb lesz neked is.

És igen, a lányom saját bevallása szerint jól van, boldog, és jó anyának tart. Attól nem lesz szar anya valaki, ha kezelni tudja a hisztiket.

Nálunk a következôk szoktak beválni:

Elmondom, hogy még háromszor lecsúszhat a csúszdán, aztán megyünk. Ez segít rákészülni.

Ha indulni kell, megkérem, hogy “búcsúzzon el” a játszótéri játékoktól. Hülyeségnek hangzik, de a gyerek szereti ezt a rituálét. Egyesével odamegyünk a hintához, csúszdához, megérintjük, elköszönünk. Valahogy megvan a varázsa, és mire végzünk lelkileg is átáll a hazaindulásra.

Érdekesebb opciónak állítom be a hazatérést. Pl. ha tudom, hogy kezd megéhezni, akkor “Hazamegyünk és uzsonnázunk". Ha tudom, hogy várja otthon valami a hûtôben, amit szeret, akkor elmondom ilyenkor, és máris menni akar. De volt olyan is, hogy a “Hazamegyünk és kezet mosunk" is hatott. Szeret kezet mosni.

De van, hogy ezek se válnak be.