Ez mitől van egy kislánynál?
Ősszel kezdet a lányom az ovit.Az elején nagyon sokat volt beteg.Pár nap oviba járás után hetekig itthon volt.Aztán jó egy hónapja, már folyamatosan jár és azóta mintha kicserélték volna.Agresszív,akaratos,hisztizik,nem fogad szót.Ma pedig már szerintem elértük a legajját a dolognak.Hazaértünk és elkezdett hisztizni, aztán órákon keresztül ha meglátott csak üvöltött, hogy nem akarlak látni,nem akarlak látni.Menj innen.Ma itthon volt az apja, úgyhogy otthagytam őket kettesbe.De bevallom őszintén kiborított a helyzet és nem is tudtam sehogy kezelni a helyzetet, mert ennyire durva még sose volt.
Már nagyon kész vagyok.Hétről hétre egyre rosszabb és már nem kezd gyomoridegem lenni a gyerekemtől.
válasza: válasza:Lehet valami frusztrálja, kérd meg az óvónőket, hogy legyenek kedvesek es figyeljék hátha van valaki aki piszkálja, másképp viselkedik mint szokott, vagy bármi. De ha minden igaz ezt kérés nélkül is kellene jelezniük ha baj lenne.
Gondold át a napotokat, hogy váltok el hogyan találkoztok. Alszik-e vagy kimarad a délutáni alvás, stb.
válasza:3as vagyok. Én ilyenekkel simán betelefonálok. Vagy továbbítják vagy odajön az óvónő. De ha továbbítják akkor is aznap vagy másnap amikor találkozunk, jelzi hogy vette a dolgot.
Nem tudsz mást tenni, jogod van beszélni velük. Ha fizikálisan nem lehet, telefonálj.
válasza: válasza:Nálunk is volt ilyen. Nem tudtunk vele mit csinálni, túl kellett élni. Én csak annyit mondtam neki, hogy itt vagyok vele, ha gondolja, idebújhat. Olyan is volt, hogy lefeküdtünk egy 10 percre a kanapéra egy örjöngés után, megnyugodott, és ment mindenki a dolgára.
Szerintem csak annyi van, hogy nyílván itthon jobb. Az oviban csomó mindenkihez alkalmazkodni kell, ezt kell csinálni, azt kell csinálni, így otthon kijön belőle a feszültség. Lehet, hogy senki nem bántja, semmi különös nem történik, csak inkább otthon szeretne lenni.
Ilyenkor nekünk felnőtteknek kell megnyugodni, mert nagyon érzi a feszültséget.
Én engedem amúgy ilyenkor tombolni, de rongálni, verekedni, kárt tenni bármiben vagy bárkiben azt nem hagyom.
Minden nap ugyan az a rutin.Semmit nem változtattunk,csak kicsivel korábban kel, de este annyival később fektetem.Illetve a készülődés az oviba is ugyan úgy megy, a búcsúzás is.Mikor egy hónappal ezelőtt újra járni kezdett egy hosszabb kihagyás után, akkor volt pár nap mikor sírt, de látszólag szeret járni.Néha mondja, hogy ezzel vagy azzal játszott.Úgy néz ki jól érzi magát.
Mikor az elején bevittem szeptemberben, akkor délutánonként vigyorogva fogadott, most már a héten ahogy kijött is látszott rajta hogy dulifuli.Se egy mosoly, se egy ölelés csak menjünk.Ha gyalog mentünk az egész hazafele séta alatt vagy csendben volt, ha kérdeztem valamit mondta, hogy nem tudja, ne mondjam tovább vagy végighisztizte az utat, üvöltött vagy épp valami nem tetszett, nem akart sétálni és azon nyafogott, vagy csokit akart, vagy mert unja a sétát.Mindig volt valami cirkusz az utóbbi időben.Tényleg totális káosz van.
Délután ő már nem alszik.2.5 évesen elhagyta.Kísérleteztek vele egy darabig, de már rájöttek az óvónők is hogy nem fog menni.
válasza:Számomra egyértelműen az a probléma forrása, hogy elkezdett oviba járni. Nem véletlenül nevezte az édesapán gladiátor képzőnek az óvodát, mert tényleg az. Én pl. állandóan kék meg lila voltam, mert folyton verekedtünk. Azt is sokszor mondták a szüleim, hogy milyen vidám, kiegyensúlyozott voltam kicsiként, addig még nem kezdtem el oviba járni, utána valami megváltozott, befordultam. Iszonyú agresszió van jelen az a kis gyerekek közösségeiben, oviba, iskolában. És ez még csak a kezdett. Ha elkezd suliba járni, kitudja milyen közösségbe kerül, mi fog ott folyni. Nálam, személy szerint az általános iskola rányomta a bélyeget az a teljes személyiségemre, az életemre (nem túl jó értelemben). 10 évesen már az járt a fejembe, hogy inkább kinyírom magam, mint hogy bejárjak az iskolába, mert már nem bírtam elviselni azt, amin nap mint nap keresztül mentem. Azóta mindig megjegyzik, hogy miért nem beszélek, vagy hogy miért nem mosolygok, hogy miért vagyok ilyen nagyon zárkózott.
Igazából, nem tudom mit tehetnél, ez a rendszer már csak ilyen, elviseljük, nem tudunk mit csinálni.
válasza: válasza:Lássuk csak:
- új környezetbe került
- egész délelőtt szabályoknak kell megfelelnie
- egész délelőtt sokadmagával, viszonylag nagy zajban van
- talán most esik le neki, hogy ez az ovi dolog már így marad, ezért lehet benne harag
- plusz kvázi el sem bucsuzhattok igazán
Persze hogy besokall mire mentek haza, elfárad az idegrendszere. Azt mondják, hogy ha otthon kiereszti a gyerek a gőzt, az azt jelenti, hogy biztonságban érzi magát. Úgy érzi, elengedheti magát, a feszültséget. Próbáld ilyen szemmel nézni, ne vedd/vegyétek magatokra. Próbáljátok minőségi időt együtt tölteni, éreztessétek vele, mennyire szeretitek, mondjátok neki, hogy hiányzott nektek, siettetek érte, stb.
Az enyém bölcsiben volt ilyen, minden napra jutott valami hiszti... Aztán apránként leépült, szóval kitartás!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!