Ez mitől van egy kislánynál?

Eddig többet volt otthon a betegség miatt, így nem esett le neki, hogy ez állandó, nincs olyan, hogy ha nincs kedve nem megyünk. Haragszik rád.

Ez sajnos ilyen, te hagyod ott, hiányzolneki és valószínűleg mérges rád.

Bölcsibe mi ezt be is írjuk a füzetbe, hogy sajnos ez is lehet, 3-6 hónap mire a gyerek visszaáll eredeti állapotba.

Én látom bent a fiam, bölcsibe,sokszor együtt is vagyunk bent is. Az apjával vígan elvan, de ahogy hazaérek semmi sem jó, nekem csak nyávog, a bölcsiben nem sír, de tudom, hogy feszült, ugrál, nem tud elaludni bent, pedig tudom, látom, hogy álmos.

Türelem(nem mindig sikerül) szeretet, sokszor elmondom, hogy szeretem, ha hagyja akkor ölelgetem, akkor is amikor undok.

Egyszer csak jobb lesz.

Óvónő vagyok.

Hidd el minden rendben vele, ez sajnos ilyen időszak. Mivel most kezdett rendszeresen járni mostantól számít igazán beszoktatós időszaknak. Kell minimum 3 hónap mire rááll az idegrendszere, a lelke, mindene. Borzalmas terhelésnek van kitéve a gyerekek fejletlen idegrendszere sz egész napos ,folyamatos zaj miatt. Én őszintén sajnálom őket, hogy ilyen körülmények között élik mindennapjaikat. De sajnos ha 30 gyerek csendesen beszélget, játszik ( ez elég ritka) már az elég hangos alapzaj. Ez egy folyamatos terhelés az idegrendszernek. Aztán mikor hazaér leenged és a napi frusztrációját kin vezeti le?! Aki épp az útjába esik. Próbáld meg minél korábban elvinni aludni vagy mikor hazaértek kis összebújós, megnyugvós programot kitalálni.

Es persze ne hergeld magad azzal hogy "ellened" irányul, hisz tudod ,hogy nem igaz. Szenved, legfőképp fáradt és nem tudja kifejezni az érzéseit.

Türelem, Türelem, Türelem