Miért ilyen irigyek néha a kisgyerekek?

A lóf*szt tiszteleled a dédit. A sosem használt kacat az kacat, akkor is, ha a dédié volt. Nem azzal tiszteled az emlékét, hogy őrizgeted a dolgait, amikre nincs is szükséged.

Ez ugyanolyan felelseges ragaszkodás, mint a fiadé. Nem akarsz elengedni valamit, ami nem is kell, és ideológiákat gyártasz hozzá.

Nem kell szólni neki, amikor elajándékozod. Ez a legegyszerûbb.

A múltkor két nagy szatyornyi régi vagy törött jákékot lomtalanítottam ki az ötévesem szobájából, mikor nem volt otthon. Észre se vette.

Vagy amikor legközelebb akar ezt vagy azt, akkor azzal a feltétellel veszitek meg, hogy azt a régit meg elajándékozzátok. Ez is be szokott válni.

10, remélem megtartottad az összes babaruhát és babajátékot, az is mind a gyerekedé, eladni, vagy elajándékozni őket ugyanolyan szenya dolog, hiszen nem a sajátod.

Persze az a legjobb ha meglehet vele beszélni, de nehogy már ne dobhassam ki az eltört elhasznált vackokat, amik a PINCÉBEN és egyéb helyeken vannak, mert őfelsége nem engedi. Tököm teli ezzel az álszenteskedéssel.

Ja fontos a gyerek véleménye, meg jogai, de nem tartunk meg szemetet vagy olsan játékot amihez egx éve hozzá se nyúlt, el van téve. Más szegény gyerek örülne neki, és nem vagyok hajlandó támogatni a gyűjtögetést.