Elmenjek nyaralni?

Akkor sose fogtok együtt nyaralni menni? Te kirándulsz vele, az apja meg strandol? Vagy azért az apja megy veletek kirándulni?

Nyilván tedd, ahogy jónak látod. De egy hosszú hétvége azért nem olyan sok, hogy ne tudnák kettesben kivitelezni, te meg pihenhetnél addig. Viszont eléggé inkabb nyafogasnak hangzik, amit ide leírtál, mint barmi masnak. Engem irritalna, hogy azért nem mesz a csaladdal nyaralni, mert nem szereted a strandot. De mindegy, az a pár nap bem a világ, a gyerek meg majd megszokja így. Amúgy nem is biztos, hogy annyira tetszik majd neki a sós víz, ahogy az apja elképzeli. Akkor meg hajkuraszhatja a hisztis gyereket egyedül.

Én se szeretem a strandot, felőlem be is zárhatnák az összeset. :D

Ennek ellenére júliusban elmentünk 3 napra egy strandra, faházba. Mert a lányom nagyon szeretett volna menni. És bár a medencébe egyszer se mentem, így is feltaláltam magam. Olvastam az árnyékban, sétáltam a picivel (akkor volt 7 hetes a fiam), néztem, ahogy a lányom és a férjem hatalmasakat pancsolnak. Szerintem ki lehet bírni. Mondom ezt úgy, hogy tényleg őszintén és tiszta szívből gyűlölöm a strandot.

Én biztos mennék. Családi nyaralásnak az a lényege hogy együtt a család. Én se szeretem a strandot, de nem is muszáj bemenned a vízbe. Viszont amennyi fulladásos tragédia is van, már csak azért is mennék hogy rajta legyen a szemem a férjemen meg a gyereken, nehogy bajuk essen.

Egyik napra vagy a nap másik felére szervezhettek más programot is, amit te is szívesen csinálsz. Én amúgy se tudom hogy tudnak egész napokat a strandon tölteni, engem megölne az unalom és szétenne a nap 1 óra után.

Az a probléma, hogy a saját frusztráltságod miatt akarod a családot megfosztani egy nagy élménytől.

Ezeket le lehet és le is kell küzdeni, ha az embernek gyereke van.

Az introvertáltságot átérzem, és én pl. 14 éves korom óta nem jártam strandon, azaz majdnem 20 éve. Most várom a gyerekünket, és tudom, hogy le fogom küzdeni ezt a strand dilimet a gyerek kedvéért. Nem veszek fel soha bikinit, de igenis kilépek a komfortzónámból, és pancsizni fogok a leendő gyerekemmel.

Ez elhatározás kérdése.