Hogyan kezelték azok a Szülők akiknek a gyerekük nem akart szót fogadni és emiatt nem is tudtak kimozdulni a lakásból??

Látom nem érted mit mondok. Mégegyszer:

Az hogy elismerem az érzéseit, az nem egyenlő azzal, hogy megveszem a századik szart és ne állítanék korlátokat. Az én általam alkalmazott elvek szerint kellenek a világos határvonalak, jó előre felállítva. Viszont nem fogom azért büntetni a 2-4 éves gyereket, mert adott pillanatban nem tudja belátni, hogy elment a falig és elkezd hisztizni.

Az a szülő, aki szerint a hiszti csak "a gyerek célorientált viselkedése a szülői figyelem felkeltésére, vagy bizonyos célok elérésére", annak a gyereke biztos "sérülni" (nehezen használom ezt a szót, mert nagyfokú ellenkezést vált ki, mivel az emberek fejében az van, hogy a lelki sebektől automatikusan idegroncs és lelki nyomorék lesz valaki, esetleg pszichopata vagy öngyilkos és/vagy utálni fogja a szüleit... pedig rohadtul nem erről van szó, csak ezt nem érti meg az, aki így vélekedik) fog, mert alapvető érzései lesznek lenyomva, el nem ismerve.

Ajánlom figyelmedbe ezt az írást:

[link]

Nem gondolnám, hogy egy 1 év alatti gyerek hisztizne, ő a sírással tényleg nem manipulálni akar, hanem fontos szükségletét fejezi ki.

De hogy az én 2,5 éves lányom manipulálni akar engem vagy az apját a hisztijével az tuti.

És ezt én nem szándékozom neki szó nélkül hagyni.

Nem gondolom, hogy súlyosan sérült volna emiatt. Az pedig, hogy valaki elnyomja az érzéseit, egy alapvető követelmény a társadalomban, tehát ezt meg kell tanulni.

De gondolom, te sem rontasz neki egy baltával hadonászva az általad nem kedvelt embereknek, mert elnyomod a dühödet, ami egy alapvető érzés.

Nyilván ennek is van egy egészséges és egy egészségtelen foka.

Sajnos találkoztam már olyan felnőttel is, aki még mindig 2-3 évesek szintjén tudott hisztizni nevetséges dolgokkal kapcsolatban.

Szomorú volt ezt látni.

"Az pedig, hogy valaki elnyomja az érzéseit, egy alapvető követelmény a társadalomban, tehát ezt meg kell tanulni."

Ez egy nagyon szomorú mondat, ha ezt szó szerint így gondolod. Akkor igazából mindent értek.

"De gondolom, te sem rontasz neki egy baltával hadonászva az általad nem kedvelt embereknek, mert elnyomod a dühödet, ami egy alapvető érzés."

Kevered a szezont a fazonnal, ezek szerint nem érted mit jelent, hogy valaki megélheti az érzéseit vagy elismerem valakinek az érzéseit (a rossz, nehéz érzéseit is)

Az, hogy megélhetem, hogy lehetek dühös, jogom van hozzá, nem nyomom el magamban és más se mondja, hogy nem szabad dühösnek lenned xy-ra, egyáltalán nem egyenlő azzal, hogy baltával hadonászok. Ez utóbbit kell tanulni, nem az érzéseket elnyomni.

"Sajnos találkoztam már olyan felnőttel is, aki még mindig 2-3 évesek szintjén tudott hisztizni nevetséges dolgokkal kapcsolatban."

Zömében az az ember nem tudja megtanulni kezelni az érzéseit, akinek gyerekkorában nem hagyták megélni őket. Egy 2,5 éves még nem tudja kontrollálni az érzéseit. Ez a képessége 18-20 éves korára fejlődik ki teljesen.

A hiszti egy túlzott reakció egy olyan dologra, ami nem úgy történik, ahogy a gyerek akarja -ergo hirtelen düh, csalódottság, szomorúság keletkezik benne és ezt nem tudja kezelni. Ez jön ki hiszti formájában. Ezek az érzések akkoris megszületnek benne ha következetesen sosem engedsz a "hiszti manipulációnak". Mivel ezek kellenek ebben az időszakban az idegrendszerének az éréséhez.