Hogyan kezelték azok a Szülők akiknek a gyerekük nem akart szót fogadni és emiatt nem is tudtak kimozdulni a lakásból??

Valamit jol elcseszerintettel ha mar a 3 eves parancsol.

Neveles ?

Itt a nevelés sokaknál egyenlő azzal, hogy törjük meg a gyereket, úgy hogy minél rövidebb idő alatt simuljon bele a (felnőtt) társadalomba, hagyjuk figyelmen kívül az életkori (szükséges) sajátosságokat.

Kérdező! Edukáld magad a témában. Ne ösztönből (ami nagyjából egyenlő a hozott, legtöbb esetben rossz családi mintákkal) csináld, hanem tudatosan! Hiába szereted a gyerekedet, ha a legtöbb kiélezett helyzetben nem tudsz tudatos maradni, azzal nem segíted őt és még fokozatosan szakadékot is ásol magatok közé.

9es vagyok, igen amit a 13as ír az jó. Kell a gyereknek a korlát című könyv is ír jókat, de tényleg sok sok nevelési könyv van, abból lehet szemezgetni. Régen voltak dokumentum filmek is, spec én azt néztem és azokra emlékeztem hogy kell eredményt elérni

Pl az én fiamnal minden módszer csak egy darabig működött, max 3x. Míg más gyerek 2x.ra szót ért addig az enyém csakazért is elölről kezdte és bepróbálkozott. Így volt jó pár dolog a tarsolyomban, és volt h vissza visszanyúltam valamihez.

Ez az időszak ilyen, túl kell lenni rajta.

Amúgy ha jól kezelsz egy nehéz esetet, tehát világos határt szabsz, de adsz onallosagot, partnerként kezeled és nem elnyomod, akkor azt tapasztalom h nagyon jó és erős kapcsolat alakul ki, mert tapasztalja h biztonságot kap a szüleitől és tiszteli őket.

Sztem én is írtam ki 3 évesen ide kérdést és baromira leszóltak 😂

Pozitív fegyelmezés

Ordítás nélküli gyermekneveles

Egyszerűbb gyermekkor

Vagyis megtanulta, hogy neki nem lehetnek rossz érzései, mert csak akkor kap figyelmet. Az ilyen emberek felnőttként is nehezen vagy egyáltalán nem élik meg a nehéz érzéseiket, hiszen azt érzik hogy olyankor nem szerethetők. Sok tudatos, önismereti munka mire ezt felül lehet írni, hisz ezek mind tudatalatt játszódnak le. Plusz a szülő se veszi észre, hisz a végeredmény a felnőtt társadalom számára jól funkcionáló gyerek, aki nem hisztizik.

Amíg a hisztire csak rosszként tekintünk, addig nem fog változni semmi. Számomra rémisztő az a kisgyerek, aki nem hisztizik és mindig jólnevelt.

#13

"tt a nevelés sokaknál egyenlő azzal, hogy törjük meg a gyereket, úgy hogy minél rövidebb idő alatt simuljon bele a (felnőtt) társadalomba, hagyjuk figyelmen kívül az életkori (szükséges) sajátosságokat."

Ez nem igaz és a felnőttek >90%-a PONTOSAN tudja, hogy milyenek az életkori sajátságok egy gyereknél.

Ha úgy viselkedik (az egészséges, nem autista, nem Down-os, stb.) gyereked, hogy nem lehet elmenni vele társaságba, és a saját rokonaid előtt is gáz, az nem életkori sajátság, hanem neveletlenség, amiben a szülő a hibás, hogy nem állít a gyerek egyéniségének megfelelő korlátokat.

És nem, nem kell megtörni a gyereket ahhoz, hogy elfogadható legyen a viselkedése a felnőttek számára. A viselkedési korlátok állítása =/= megtörés.

#18

a hiszti definiciószerűen nem a rossz érzés kifejezése, hanem a gyerek célorientált viselkedése a szülői figyelem felkeltésére, vagy bizonyos célok elérésére.

Bocsi, de ha a gyerek azért tombol, mert "rossz érzése van" mert nem veszem meg neki a boltban a századik műanyag szart, akkor szerintem jogos ennek a viselkedésnek a korlátozása különböző nevelési eszközökkel, amelyek között helye lehet negatív visszajelzésnek is (=büntetés).