Mit tegyek ha durva a kisgyerekem?
43: én is így gondolom...
Soha nem ástam bele magam ebbe a cukor-felpörgetés témába, ezért nem tudok ezzel kapcsolatosan véleményt formálni.
De az egészen biztos, hogy amit te is írsz, a felállítás, meg szülők folyamatos beszabályozása NEM a cukorfogyasztás miatt van.
Persze, bizonyos szinten érthető, hogy egy késői gyereket jobban elkényeztetnek... De szerintem a kényeztetésnek is vannak HATÁRAI.
Vagy legalábbis kellene, hogy legyenek...
Érdemes olvasni erről, nagyon plasztikus hasonlatokat írnak le tudományos cikkekben is... Egy gyereknek látszólag hűdejó, hogy bármit megcsinálhat, de tkp. úgy érzi magát, mintha egy hegymászónak keskeny hegygerincen úgy kellene végigmenni, hogy se korlát, se kapaszkodó, se kötél, semmi.....
47: Igen! Ez kétéves korra jellemző, aztán szépen abbamarad, ha a gyerek kénytelen tudomásul venni, hogy ilyesmivel nem ér el célt.
A kisöcsém 14 évvel fiatalabb nálam. Emlékszem, párszor bepróbálkozott azzal (pl. családi kiránduláson) hogy az utcán földre vetette magát, és hisztizett. Hogy vegyük ölbe, vagy más dolgok miatt... A szüleim hamar kezelték a helyzetet. :) OK, akkor maradj ott a földön, és továbbsétáltunk. Nyilván nem km-erekre, csak épp biztonságos távolságra.
Talán 3-4 eset után rájött, hogy nincs értelme hisztiznie, dacoskodnia.
:)
Igen, azt tanulta meg, hogy ő irányít, az ordítással "eléri amit akar", ezt tanulta meg. Az oviban nem véletlenül nem csinálja ezeket.
A cukor pedig nem hasznos, rá is segíthet a felpörgésre is, ismerek embert, akivel ugyanezt csinálja a cukor, ha nagymennyiségben fogyaszt például cukros üdítőt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!