Ha elmentek valahova utánatok is nagyon sír a gyerek? Próbálok általában úgy elmenni otthonról h ne vegye észre de nem mindig sikerül.(3 éves fiú)?

Nem sír, mi dig elköszönök és mondom mindjárt jövök.

A bölcsibe sem engedjük anyukát eltünni, merz szegény gyerek mikor rájön, hogy ott hagyták teljesen kétségbe esik. MINDIG EL KELL KÖSZÖNNI.

Nem húzni az időt elmondod hova mész, és mindjárt jössz,majd puszi, és mész, nem 5 puszi meg 6x vissza,csak határozottan.

3 gyerekwm van sosem sírtak mikor elmentem, kaptam puszit és már szaladtak játszani.

Sosem lépek csak úgy le...

Elköszönök csak úgy megyek el. Megbeszéljük hova megyek, mikor jövök, es hogy hozok ajándékot ha jófiú lesz.

Sosem sír

2 és fél éves

Alap, hogy mindig elköszönünk és a visszatérést egy olyan eseményhez kötöm, amit ért. Nem 10 perc vagy 1,5 óra, hanem tízórai után, ebéd előtt, amikor délután felkelsz, stb.

Nyilván előfordult, hogy sírtak, de soha nem vigasztalhatatlanul.

Én jelenleg bölcsiben dolgozom, és a főnököm nem engedi elköszönni a szülőket a gyerekeiktől.

Ha nagy ritkán kettesben tudok maradni egy egy új szülővel, akkor sulykolóm belé, hogy mindig mondja meg ha elmegy, köszönjön el, s ha újra vissza jön, akkor akkor mesélje el a gyerekének, hogy merre járt.

A te 3 évesed már van akkora nagy fiú, hogy megértse, ha leszaladsz a boltba és massal kell maradnia.

Csak mond el neki, hogy elmégy ide meg oda, hozol ezt meg azt. S haza tértél, akkor együtt megnézhetitek, kipakolhatjátok azokat, amiket vettél.

Vagy ha az oviban sír, akkor is eltudod neki mesélni az ovi napirendjét. Akár este is átbeszélhetitek, hogy aznap milyen napirendi pont mit követett, te hol léptél be, hogy haza vidd.

Reggel oviba menet megint elmondhatod neki, hogy reggeli, játék/foglalkozás, tízórai, játél, ebéd, alvás, ébredés, játék lesz a program, és te mikor fogsz értemenni.

De könyörgöm, soha ne lépjél le egy szó nélkül. Nem okozol életre szóló traumát, mert megszokja a gyerek, hogy anya szó nélkül elszokott tűnni, de adj neki kapaszkodót, hogy mikor térsz vissza.

Kedves 7-es. Nem, én egy ősember vagyok, most tanulom a róvasírást, a magyar betűket csak hobbiból szoktam nézegetni, de még fogalmam sincs, hogy eszik-e vagy isszák.

Mellesleg nem látom az írásomat annyira értelmezhetetlen katyvasznak.

De mindig örvendezem amikor valaki annyira nem tud magával mit kezdeni, hogy az a legnagyobb baja, ha egy szövegben szóismétlést, elütést vagy ne adj ég ékezet hibát talál.

De szívesem veszem ha korrepetálni szeretnél.

Amúgy egy pici javaslat. Új mondatot többnyire nagy betűvel kezdünk.

#7

Ráadásul kötőszóval nem kezdünk mondatot, már ha az új mondat akart lenni. Sajnos nem derül ki,hiszen kis betűvel írtad.