Engednél a gyerek kérésének?

Életkorfüggő

Eleve a másik szülős segítségét kérem.

- nálunk mindennapos a gyerekemnél.. ő nem osztozkodik

Van, amikor muszáj neki, ha nem megy, akkor hazamegyünk.

Itteni szokások szerint csak olyan játékot hozhat játszótérre, amit meg kell osztania..

A ti esetetek annyiban más, hogy nem szoktad meg

Van, amiben engedek a gyerekemnek, van amiben nem, úgy általánosságban.

Nehéz megtalálni az egyensúlyt.

De pl a saját hambimat sem felezem el a másik padib ülővel a parkban..

Vagy adon oda a telómat hogy légyszi játsz vele te is.. stb

Ebbe is gondoljunk bele..

Ha a másik szülő beleszól a vitába, akkor neked is muszáj, hogy egyenlőek legyenek az erőfeltételek. Hiszen ha elkezdi anyatigris módon védeni a gyerekét, akkor a te gyereked egy felnőttel kerül szembe.

Szerintem osztozni jó dolog, és ha nem kifejezetten enyémenyémenyém természete van, akkor hagynám, hogy ne osztozzon az adott helyzetben ha nem akar. Hiszem az ő cucca, az ő döntése hogy nem akarja megosztani, és mivel alapból nincs problémája az osztozkodással, ezzel arra is megtanítom, hogy rendben van az ha nemet mond valamire.

Azt megbeszélném vele, hogy nyújtson békejobbot ha úgy érzi már nem mérges, de sose hagyja elnyomni magát és menjen onnan ha bántja.

#3 vagyok, hogy a kérdésre is válaszoljak.

Az anyját kérném még, hogy vegye el a gyerekétől az enyém játékát, mert összevesztek, és mi egy kicsit arrébb mennénk, de a játék a vitaforrás.

Hozzá nem nyúlnék a másik gyerekhez hogy kivegyek a kezéből egy játékot, ez elég abszurdnak tűnik.

Szerintem is, 6 eves oldja meg, hacsak nem durva a másik gyerek pl verekszik.

Ekkora gyerektől nem várnám el, hogy ossza meg a játékát. Már ismeri az osztozkodás előnyeit, hátrányat, már erzékeny az intim szférájára, és a tárgyaink is abba tartozhatnak - szóval tud dönteni.

Ha arrébb akar vkitől menni,.persze arrébb mennénk ha kivihető.