Mihez kezdenél viselkedészavaros, de nagyon okos gyereked oktatásával?

Van fejlesztés és egész napos állandó pedagógia asszisztens a suliban mellette, nem osztozik rajta(fejlesztés nem ér sokat, de van). Nem létszámfüggő a viselkedése, oviban volt, hogy csak 4 gyerek volt és akkor borzalmasabban viselkedett, mint mikor 18an voltak. Hangulatfüggő.

Most írt a szakszolgálat, hogy nem tud kijelölni 50 kmen belül számára alkalmas egymit, javasolják az integrált oktatást vagy lakcímkártya szerzést a választott egymi közelébe.

Én nem akarom fényezni a sulit, de szuperek és nem a hozzáállásuk miatt nem megy. Így sem akarják kitenni, hogy a tanárokat(is) bántja, és a gyerek szeret iskolába járni, tehát rendesek vele ezek ellenére is.. a gyerekek meg.. hát igen, én imádom a gyerekem, de nem várhatom egy csapat gyerektől, hogy fogadják el, hogy megüti őket.

Magántanulói státuszt "tudnám vinni", de egész életében csak napi 4 órát volt közösségben, nem dolgozok és egyedül vagyok vele(velem tanul), már rámentem idegileg és anyagilag, ha ezt a pár óra intézményt is kihagyja, lehúzhatom az életem és a józan eszem a végén, ez a nyár is eléggé megviselt 0-24ben MINDIG vele.

A tanárnője edző, csodás erős hangja van, a kapuból hallani, de a gyerek a másik(csendeskedves) tanárt bántja, illetve magasról tesz a pedasszisztensre, aki szintén a határozott típus, mondjuk ő annyira nem szimpi, de legalább van és próbálkozik.

Az egyik egymi amit néztem, ott összevonnak két osztályt(első második, harmadik negyedik)ami 1 rendes évnek felel meg, illetve hat gyerek van) ezért tudnak egyéni tempóban haladni velük(van bent ismerős), de ugye ezt buktuk a lakcím miatt.

Gyerekek közé rengeteget viszem, szociális típus, kezdeményező, nyitott, szívesen van csapatjátékban, az irányított, azt csinálod, amit mondok, akkor, amikor mondom(ami szerintem normális) helyzettel van baja, azzal is csak akkor, ha nincs épp kedve, már bölcsiben és oviban is ez volt.. Folyton a kedvéhez kell(ene) alkalmazkodni, ezt várná.

Őszintén felmerült bennem, hogy egyszer meg kellene ütnöm, hogy felfogja, hogy mások képesek lennének őt bántani, és akkor elfogadná, ha más dirigál, mint az állatoknál.. Tudom, hogy elég megbotránkoztató, de sosem ütöttem meg, és az érvelés meg a kedvcsinálás, jutalmazás nem használ nála és nem akarom, hogy rámenjen az életem, most, hogy kiesett az egymi is..

Vaaagy csak simán pokollá teszem az itthoni légkört, hogy megérje neki az iskolában viselkedni.

Vaaagy "begyógyszerezem"

Már úgy érzem direkt csinálja, hogy megenged magának mindenféle viselkedést, mert tudja, hogy akkor hazajöhet, ha rosszul érzi magát, rosszul viselkedik, akkor hívják anyát és hazahozza itthon meg csupa játék és kacagás.

Teljesen kész vagyok.

Az én felügyeletem alatt nem üt meg senkit se játszótéren, se sehol. Példásan viselkedi, dicsérik milyen rendes, jól nevelt, aranyos.. Bent van balhé csak, oviban, suliban.

Hogy érted, hogy sokat megengedek neki? Mit? Eszik, iszik, alszik, játszik akkor is, ha bent rossz volt, nem ültetem a sarokba, csak elbeszélgetek vele, ha nagyon rossz volt, akkor nincs minecraft, de nem érdekli, volt, hogy egy hónapig nem játszott és nem érdekelte. Helyette mondjuk olvas. A legrosszabb, hogy hárít a miért csináltad, meg tudod hogy rossz kérdésekre sír, és közli, hogy "nem tudom, csak úgy jön magától". Őszintén sokszor nem hiszem el, máskor meg igen, mert kiakadni itthon is szokott a semmin, akkor is, ha nincs oka rá, de szerintem sokszor sumákol és igen, azért üt, mert úgy érzi megteheti.

Ezért is merült fel bennem, hogyha lenne tapasztalata róla, hogy nem csak nálam "szívhat"(én elrakom a játékát, vagy ordítok vele, vagy erővel behúzom a szobájába ha már az odacsapás határán állok), hanem bent is eldurranhat egyszer a tanár agya és lekeverhet neki, talán megpróbálná visszafogni magát, vagy nem tudom. Nem tart a felnőttektől, egész életében kicsit gátlástalan volt ilyen téren, dehát soha semmi rossz nem érte, csak mesében hallott olyat, hogy gyereket bántanak..

Egyáltalán nem érzek nevelési hibát, nevetségesnek tartom, hogy amíg a legutolsó HHs kissrác képes viselkedni az iskolában, oviban ,miközben az anyja iszik és a nyílt utcán káromkodva ordít vele vagy lekever neki egyet, addig az enyém agresszív. Nem irányítja a hétköznapjaimat, tényleg itthon tök jó minden azt a ritka kiborulást leszámítva, de akkor sem ütne meg.

Most kicsit letettem a megveréséről, iskolásat játszunk, 10 perc szünet, fél óra feladatozás. 2 órája ez megy, hibátlanul dolgozik, egyszer kétszer nyafogott, de simán megy neki, ül a helyén, koncentrál, csinálja a kijelölt dolgokat gyors tempóban, csendben, szinte nem is kérdez, néha elbambul, rágja a körmét, nyalogatja a karját, vagy kapargatja az asztalt, csak szólni kell szépen és csinálja..

Néha azon gondolkozom, hogy talán valami enyhe szocio vagy pszichopatás van benne.