Mennyire nehéz egyedül 2 kisgyereket 2 ev korkülönbséggel nevelni segítség (nagyszülők, testvérek stb.) nélkül?

Nagyon nehéz.

Vagy költözzetek haza, vagy ott tegyetek szert megbízható bébisziterre. De olyat biztos nagyon nehéz találni, akinek reggel 7-kor telefonálsz, hogy éjjel hányt a gyerek, 10-re vinnéd a gyerekorvoshoz, addigra jöjjön ide, hogy a másikra vigyázzon. Ilyet leginkább csak egy nagyszülő tesz meg az unokáiért.

Nálunk ilyenek a szüleim, és szükség is volt a rugalmasságukra. Pedig ha minden kötél szakadt volna, még én (apa) is el tudtam volna kéredzkedni munkából.

Az egészséges gyereket is vinni az orvosi rendelőbe, és egy egészségessel és egy beteggel végigvárni a rendelést, közben reménykedni, hogy az egészséges nem szed össze valamit, az nagyon nehéz dolog. Ezt el kéne kerülni. Igaz, most a pandémia miatt általános lett a távdiagnózis, időre hívják azokat, akiket mégis megvizsgálnak, és emiatt eleve kevesebben vannak a váróteremben, és rövidebb ideig is kell várni. Mindezt 25-30 éve be lehetett volna vezetni, amikor a vezetékes (nem a mobil!) telefonok gyakorivá váltak.

2 gyerekünk van kis korkülönbséggel és nincs nagyszülő, nincs testvér, VISZONT a férjem nem dolgozik éjjel-nappal, így egyéb segítség nem is hiányzik.

Megoldunk mindent ketten.

"egy egészségessel és egy beteggel végigvárni a rendelést, közben reménykedni, hogy az egészséges nem szed össze valamit,"

Ha az egyik gyerek beteg, 99 %, hogy a másik is elkapja még otthon. Nem kell ehhez elvinni a rendelőbe, úgyhogy ez nem para.

A pandémia egyébként javított is ezen, mert csak időpontra lehet menni, így nem találkozunk senkivel.

Mem az orvoshoz menés a legnehezebb. Annál pl sokkal rosszabb h te vagy beteg. Vagy mikor a kicsi hasfájos ordít fél éjszaka, a nagyobb nem tud alduni. Vagy pl nappal ordit , de közben a másikat is elkell látnod, egy 2 éves gyerek nem önálló. Közlekedni, öltöztetni, vásárolni stb. Az elején baromi nehéz, amíg a nagyobb óvodába nem megy, akkor könnyebb kicsit.

Én hazaköltöznék . Főleg ha megtehetitek. Nehez most elképzelned, de van hogy az is baromira nagy segítség tud lenni ha valaki 1 órát ott van veletek, vagy nem egyedül kell a 2 beteg gyereket ellátni.

Persze mindig vannak olyan anyák akik könnyedén birkóznak meg több gyerekkel is. Neked még pici, nem tudod igazán még milyen egy 1,5-2,5-3 éves dacossal.

Nálunk 24 hónap van köztük. Nagyszülők egyik oldalról nem élnek, másik oldalról még ötvenes éveikben, dolgoznak, ráadásul 50 km-re laknak. Férjem dolgozott reggeltől-estig, Pestre ingázik.

Fárasztó és sok lemondással jár, ismét veszítesz egy kicsit abból az énidőből, amit egy 2 éves mellett már sikerült megszerezni. Ismét beáll a napi 4-5 alvásos napirend, stb. Ugyanakkor lelkileg sokkal jobban viseltem, mint az elsőt, még benne voltam a babázásban, rutinos voltam, nem aggódtam felesleges dolgokon, tudtam mit kell ilyenkor elengedni, "nagyot" még nem kellett időre vinni oviba, stb.

Onnantól, hogy egy napirendre tudod őket hozni 15-18 hó környékén, sokkal kevésbé éreztem hektikusnak. Most 2 és 4 évesek, és eljátszanak, futnosnak fel-alá együtt, én nem bántam meg. Az igaz, hogy mire egyiknek véget ér a dackorszak, kezdődik a másiknak, mi most ebben vagyunk, de túléljük majd ezt is :D