Hiszel abban, hogy a gyerek "otthon adja ki a feszültséget"?

1es, persze, én is így gondolom. Akiket nem bírok, azokkal ellenszenvesen vagy kimérten viselkedem, idegenekkel nem foglalkozom utcán, buszon, a többiek(szeretteim, haver, barát, kapcsolat, rokonok akiket bírok) társaságában felszabadult vagyok és tök egyformán viselkedem, persze az is fontos, ők hogy bánnak velem.

Ezért is nem értem, mert nálam, a gyerekemnél, meg szerintem másoknál is így van. Akiket kedvelsz, azokkal rendesen viselkedsz, akiket meg nem, azokkal nem. És akiket nem kedvelsz, azokat legtöbbször azért nem, mert rosszul viselkednek veled. Ezért nem vagy velük rendes. Én/mi legalábbis így működünk. Szerintem a gyerek otthon nem a korábbi 8 órás ovi/iskola miatt viselkedik rosszul, hacsak nem bántották annyira, hogy még otthon is ideges, de ennek a suliban is látszania kellett, hogy verekedett, vagy valakivel kiabált, aki megbántotta/bántotta.

Na ezaz, nálam ilyen nincs, és a gyerekemnél sincs, és másoknál sincs.. Ha engem felidegesített a főnököm, összeültünk a kollégákkal kibeszélni, hogy mit képzel magáról(nem ordítva), viszont vele is ingerültebb voltam és kiálltam magamért, tehát ott nem lapítottam mosolyogva és szót fogadva, mint a gyerek az oviban/suliban, hanem "duzzogtam", szót emeltem az igazamért(vagy elnézést kértem a hibáért), és a barátaimmal/kollégákkal, párommal megbeszéltük, hogy micsoda genny alak is a főnököm. Mire eltelt 8 óra, már nem voltam ideges. Akkor voltam ideges, mikor történt, próbáltam megoldani és az elmúlt x órában ezen gondolkoztam, hogy lehetne jobb.. Nálunk/ a környezetemben, kollégák, ismerősök, barátok, mindenki csak akkor "tombol" amikor "helyzet van".

De ha rosszul is érzi magát az ember, akkor sem jókedvű napközben és haverkodik meg végzi normál tempóban a dolgát, ha legszívesebben tombolna a főnöke miatt. Én legalábbis nem, és nagyon nem tudom elképzelni, hogy más igen. Ott vagy, valamivel nem értesz egyet, és helyette otthon kiabálsz több órával később, nekik meg odamosolyogsz hogy minden oké?