Ez csak a dackorszak vagy én rontottam el ennyire valamit?
Igazából elkérkeztem anyai pályafutásom egyik legnehezebb időszakához és végső elkeseredettségemben írok a lassan 3 éves kislányom miatt. Az elmúlt 2 hét csak arról szól, hogy folyamatosan hisztizik az én gyermekem, ha velünk van. Egyszerűen már ott tartok, hogy reggel gyomorgörccsel ébredek és gyomorgörccsel hozom haza a bölcsödéből is. Sajnos mostanában nem tudtam nagyon játszani és foglalkozni vele, anyósom és férjem szokta lefoglalni, amíg én tanulok. Szoktunk játszani, nyilván lényegesen kevesebbet mostanában az egyetem miatt. Ezek az utolsó napjaim az egyetemből, nemsoká lesz a záróvizsga is, így sajnos még jobban rá kell fókuszálnom az a teendőimre, ha nem akarok itt a végén elhasalni.
Lényegében a gyermekemmel az utóbbi pár hétben minden kínlódás. Az öltözködés, az etetés, a fürdetés és altatás, a pisiltetés, a kézmosás és fogmosás…egy szóval minden. A bölcsiben nincs rá panasz, sőt van egy jó barátnője is, akivel nagyon jól elvannak. Ott minden rendben megy vele, jól viselkedik, sok dicséretet is kap. Aztán hazaérve már nem tetszik neki semmi. Ordít, kiabál, hisztizik, mindent csak tőlem fogad el. Mostanában különösképpen visszautasító lett mindenkivel, pedig alapjáraton kedves, barátkozós és mosolygós kislány. Nagyon ki vagyok lelkileg merülve és igazából nem tudom, miképpen tudnám ezt kezelni. Sajnos sokkal több időt kellene jelenleg ráfordítanom, de egyelőre nem tudok. Egyszerűen látom rajta, hogy rosszul érzi magát, pedig megteszek minden tőlem telhetőt. Bízhatok abban, hogyha vége lesz az egyetemnek, jobbá fordul a helyzet?
27/N
Szia, szerintem érzi, hogy kevesebbet kap anyából, és a "hiszti" a figyelemfelkeltő magatartás, erre utal az is, hogy csak tőled fogad el dolgokat. Nem szemrehányásként mondom, én dolgozom egy 1 és egy 3 éves mellett (előbbi itthon van velem egész nap, az ovis délig oviban), néha nekem is megszalad jobban a munka, és azt érzik a gyerekek is.
3 évesek már okosak, egyfelől próbálj vele elbeszélgetni vele, hogy neked most tanulnod kell, de már csak egy picit kell kibírni, esetleg tervezzetek valami programot ha már szabad leszel csak ti ketten. Addig is lehet tervezgetni, bejelölni egy kis naptáron, számolni a napokat, ilyesmi :) Kitartást...
Ha a bölcsiben tud viselkedni, otthon viszont nem, az igazából azt jelenti, hogy alapvetően jól csinálod a dolgokat. Hiszen veled el tudja engedni magát, érzi, hogy ha rosszat tesz is, akkor is szereted, akkor is biztonságban van.
Mennyi van még hátra a záróvizsgáig? Mert ha annyi az időtartam, amit a gyerek még át tud látni, akkor megbeszélheted vele, hogy ez a helyzet, neked most nagyon sok dolgod van, már csak egy kicsit kell kibírnia, és sokkal több időt tudtok együtt eltölteni, és akkor választhat, hogy kezdésképp állatkertbe menjetek-e közösen vagy strandra (vagyakárhová).
Nem feltétlenül az a baj, hogy kevesebbet kap belőled.
Nagyon sok kisgyerek az óvodában jó, otthon pedig kiengedi a gőzt, mert tudja, hogy úgyse lesz következménye, mivel az anyja vagy, aki szereti. Ott az óvónők bármennyire kis cukik, nem fognak vele vesződni, hogyha hisztizik, megy a bünti sarokba vagy ahova rakják.
Ezt a hisztit valamilyen szinten azért jó lenne kezelni amúgy.
De le leszek pontozva, már most előre tudom, mert én nem engednék ennek a hisztizésnek, amikor van 1000 dolgom, tanulnom is kell, háztartást vezetnem. Nagyon rossz dolog, amikor szakad szét az ember, és az is rossz jel, hogy gyomorgörcsöd van. Csak nehogy a vizsgáid igyák meg a levét, mert nem tudsz tanulni a gyerektől meg frusztrált és ideges vagy.
Most lehet butaságot írok, de nálunk pld lányom megérzi ha idegesebb,feszültebb vagyok és vissza is vetíti azt amit ilyenkor belőlem lát, mert kétszer nehezebb vele mint azokon a napokon, amikor pld végig nyugodt vagyok.Szerintem ilyen is játszhat.
Ettől függetlenül, igaza van a 3 válaszolónak is.Mindenhol nem lehet szófogadó, valahol ki kell eresztenie a fáradt gőzt és nyilván inkább otthon teszi ahol elfogadják és szeretik.
Nem gondolom hogy bármit elrontottál volna.Ezt az időszakot túl kell élni.
Több figyelmet akar mert pontosan tudja hogy nem ő most a középpont.
Elmondanám neki h most a tanulás fontos, és h azt csak úgy lehet ha nem macerál. Elvonulnék tanulni. Nem engednék neki.
Tanulja meg h nem a világ közepe.
Ha kell akkor bünti is lenne.
Ha ő nem hagy tanulni, te sem teszed meg amit szeretne. Nem jázszol vele csak leülsz és nézel ki a fejedből.
Tudom h ez "lelki terror" de valami eszközt kell találnod
Szakmám miatt foglalkoztam kicsikkel, és megerősítem az első 3 hozzászólót, a negyediket nem sikerült értelmeznem (biztos az is jó válasz, a hiba az én készülékemben lehet), az ötödik hiába bizonytalan, jót írt ő is!
Ismételni nem volna értelme a jó válaszokat, így csak kiegsézítem. Kérdeztél arról is, ez volna-e a dackorszak. Kb 36 hónapos korig sokat segítene a válaszolásban, ha hónap pontosan adod meg az életkort, afelett meg félév pontosan, de vegyük úgy, hogy a majdnem három, az kb 34-35 hós.
Akkor tehát a dackorszak kapcsán tennék kiegészítést: Nagyjából a 36. hónapban fordulnak át a jellemzők (testi, agyi érés, idegrendszeri érés, pszichés érés) a legtöbb, átlagos (és enyhe fogyatékkal élő) gyermek esetén, de nincs éles átmenet a totogyó korszak azaz a dackorszakból az óvodás korszakba. Ha nem vagy óvodapedagógus / gyermekpszichológus / gyógypedagógus, akkor a helyedben nem kísárleteznék a dackorszak beazonosításával úgy, hogy épp most lesz 3 éves a gyermeked, mert csak összezavarodnál. Érdemes bár szakkönyvekből megérteni, miért van dackorszak és mi a jellemzője (terjedelmi okokból kivételezsen nem fejtem ki), a léynege az éntudat érése. A te esetedben konkrétan a te gyermeked viselkedésének megértése a kulcs, és a megoldás. Hiszti is, és dac is minden életkorban jelentkezhet -nálunk, felnőtteknél is-, egyéni temperamentumtól is függhet a formája. Történetesen nem az ovis kort nevezték el dackorszaknak a pszichológusok, hanem a totyogó kort, ez ne tévesszen meg! Azonban fontos az alapvető elhatárolása a totyogó illetve az ovisjellemzőinek és viselkedési motivációjának, mert ELTÉRŐ AZ OKA az ovis dacnak, illetve az totyogó dacnak.
Mivel a két korosztály határása kérdeztél rá, így tehát nem javaslom belebonyolódnod, hogy ez még a totyogó kori jellemzp nála, vagy már a 3 éves kisovisokra jellemzők dominálnak-e nála, mert 34-38 hósan egyénfüggő, de a lényeg: fokozatos az átmenet, 3-4 hónap alatt. Egy szakember, ha látja a gyermeket és foglalkozik vle egy óráűcskét, általában részeire tudja szedni e kérdést, és a lényegi összefüggések egy részére is rájön a konkrét gyermek kapcsán. De te evvel ne kísérletezz, mert átmenetben van a gyermeked, ilyen szempontból.
A lényeget megírta az első 3 válaszoló, csak azért írtam kiegészítést, mert a kérdésen azon részére, hoyg ez dackorszak-e, még nem reagált más.
Tehát a leírásodból kiindulva semmit nem rontottál el (evvel kapcsolatosan), hanem érzi a gyermeked, hogy te most feszült vagy, tét a vizsga számodra. Legyél következetes, de ne túl szigorú. Még kicsit fiatal a magyarázathoz, meg mivel majdnem 3 éves, megpróbálhatod egyszerű tömörséggel elmondanod neki (konkrét megfogalmazással), hogy
"anya ma is, tegnap is nagyon fáradt volt, és még holnap is az lesz, még alszunk kettőt, hármat, és anyának kevesebb munkája lesz. Megértem, hogy hisztis vagy te is, kicsim! :) De anya nem örül, ha X, és Y dolgot csinálod, ne tedd!"
Azért javaslom lényeileg így megfogalmaznod, mert még eléggé éretlen az idő fogalom, kb 5-6 éves korig. Hányat alszol, tegnap, ma, holnap - ezeket már érti egy 3 körüli, esélyesen. Ne legyél szigorú, csak a legzavaróbb viselkedéseit tiltsd, de azt tömören, egyszerűen, és tartasd is be vele! Ugyanakkor éreztesd vele, hogy megérted, hogy ő is nyűgös, akárcsak te. Elmondod, hogy mert tegnap, ma és holnap sokat dolgozol ("tanulsz" - ezt nem biztos, hogy megérti), te is nyűgös vagy, utána már jobb lesz MINDKETTŐTÖKNEK.
Amikor betartja azt a néháyn kérésed, hogy X és Y dolgot NE tegye, olyankor dícsérd meg! Ne túlzüan, csak egyszerűen, tömören sé szeretettelien.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!