7 évesen is van dackorszak?
Sziasztok. Van egy 7 éves lányom, aki mostanában elkezdett elég csúnyán viselkedni. Szeptemberben kezdi a sulit és előre félek.
Most ott tartunk hogy bármit kérek meg se hallja, 20x kell szólni neki ha pl kérek valamit hogy megcsinalja, megmozduljon. De ha ő akar valamit akkor azt akkor és rögtön akarja.. Na ez nem így működik, és ha valamire nemet mondok robban.. Elkezd duzzogni, csapkodja az ajtót, ha hozzá szólok kiabál kifelé a szobából. Kezdem úgy érezni hogy olyan mintha több figyelmet szeretne, de mivel vannak itthoni teendők is, ha főzök nem dobhatok el mindent hogy csak vele legyek, se rajzolni se színezi se játszani semmit nem hajlandó egyedül. Amíg én épp nem érek rá, addig ő ül és duzzog, amint leulok vele játszani foglalkozni semmi baja. Próbálok minél több időt vele tölteni de az se megoldás hogy reggel kikel az ágyból és onnantól levegőt nem vehetek semmit nem csinálhatok csak amit ő mond és akar. Befogom főzni is segíteni de az is csak ideiglenesen használ. Amikor tudunk lemegyunk ha épp nem szakad az eső. Megértem hogy ebben a bezartsagban ami most van a gyerek is megzavarodik, de ez a változás hogy amíg korábban szépen elvolt, elfoglalta magát most hirtelen az ellenkezőjére fordult. Amikor csak lehet vele foglalkozom rengeteg foglalkoztatot is csinálunk együtt, azt nagyon szereti de ha azt mondom hogy kicsit most várjon és folytatjuk az már nem tetszik, megsertodik elvonul. Én érzem magam szarul hogy olyan mintha hanyagolnam a gyerekem pedig szó sincs róla, csak ha nem mindent akkor és úgy csinálunk ahogy ő mondja már baj van.
válasza:Atyám, de sok baj lesz a suliban... :( Durván a fejedre nőtt, ez nem életkori hiszti. Oviban nem szóltak miatta?
Beszéljétek meg reggelente, hogy mi a napirend, amihez ha tartja magát, közös program van.
Magadban kell tisztázni először a dolgot, amíg lelkiismeret furdalásod van, mert adott pillanatban nem őt pátyolgatod, dróton rángat téged. Nem pici baba, hogy állandóan vele kelljen lenni, abszurd, hogy folyamatos jelenlétet kíván.
Ha beszélnék vele, megkerdem mi baja hogy így viselkedik ravagja hogy semmi. Oviban óvónők szerint minden rendben, nagyon ügyes okos, szófogadó gyerek. Itthon meg fordítva. Sőt, itthon elvarná hogy mindent elé tegyek. Enni természetesen én adok neki, de hogy a csapból egy pohár vizet engedjen magának, vagy épp osszepakoljon maga után, sőt eddig már maga választott ruhát a szekrényből amit fel szeretne venni most én adjak. Természetesen nem engedek.. Kérem hogy ő csinálja amit tud és eddig is megtudott megcsinált. Ilyenkor jön a hiszti.. És csak morog magában..
Ruhákat is amit levett magáról régen megtanulta hogy vigye a fürdőbe, vagy épp a mosogepbe bedobja, most elvarná hogy szedegessem utána a lakás minden pontjáról ahol épp kibujt belőle. Ha meg megkerem szedje össze újra durcazik, mint aki totál lusta megmozdulni. Ezeket eddig mind szépen megcsinalta, nem volt ilyen jellegű gond. És ez idegesít hogy mindenért dúl ful megsertodik elvonul ha valamit kérnék tőle, de amit ő akar azt azonnal akarja. Ha pedig felmergesit és esetleg felemelem a hangom kicsit, és mérges vagyok, akkor meg sírva elvonul mintha megvertem volna pedig olyat sose tettem, és nem is fogok. De mint írtam, oviban szépen viselkedik pakol mint a kisangyal, ha kérnek tőle valamit megteszi, mindenben részt vesz.
válasza:Ha csak egy hónapja ilyen akkor sztem attól hogy nem volt ovi. Unatkozik. Most ismét megy oviba? Biztos helyrejön.
Hagyd had duzzogjon, attól még baja nem lesz. Az a baj hogy akkor is figyelmet adsz neki amikor a nem kívánt viselkedése van.
válasza:Engedd el ezt az belső késztetést hogy ezen aggódsz hogy nem foglalkozol vele eleget. 7 éves. Mint írtad eddig nem volt vele gond, gondolom tapasztaltál már olyat hogy változik a viselkedése, egy 7 évest is lehet megviseli, hogy nincs ovi. Írjatok ma reggel egy napirendet, ezzel egy közös programmal indul a nap. Blokkosítsd a feladatokat, mibe tud részt venni, mikor játszón egyedül, mikor közösen játszotok. Ha nem vesz részt, hagyd rá, ez egy lehetőség de akkor hagyjon téged az idő alatt is.
Ha rendet nem rak, akkor nincsbtv vagy ilyenek.
Ne félj a lanyodtol
válasza: válasza:Sziasztok köszönöm a segítséget. Nem történt semmi az utóbbi időben, kivéve az óvodai szünet.
Apuka is velünk van, vele is ugyanez a szitu most mint velem. Tesó nem érkezik, van egy tesó aki 3 és fél éves. Na most a vele való kapcsolata se felhőtlen. Eddig elvoltak, most semmit nem akar a tesoval se. Se játszani se segíteni neki ha kéri semmi. A kicsivel nincs gond, ő nem igényel engem annyira, elvan szépen, játszik, mindig talál valamit amivel elfoglalja magát. Néha tényleg úgy érzem mintha a nagy unalmában szenvedne, amikor tudunk foglalkozunk vele hol én hol apa, de mintha semmi nem tetszene most neki. Igaz szóba került az iskola korábban, hogy nemsoká vége az ovinak, amit amúgy nagyon szeret és menni fog iskolába, de látni hogy várja, kíváncsi, sokat foglalkozik mostanában a számokkal, betűkkel, magától próbál nyomtatott betűkkel írni, ami már nagyon jól megy, összeadni 1-10 közötti számokat. És foglalkoztatja. Mondja is kérdez is ha épp ilyennel foglalkozik. Nem erőltettük soha, magától kezdte el. Ezért is nem gondolom hogy az iskola miatt lenne ilyen, hogy vége lesz az ovinak, de mivel nagyon szereti az ovit meg a barátokat óvó néniket, így elgondolkoztam nem e közre játszik ez is.
válasza:Kedves Kérdező!
Bizony... nekem is az az érzésem, hogy kezd a fejetekre nőni.
Ahogyan mondják: A farok kezdi csóválni a kutyát.
Hááát... csak azt tudom mondani, hogy NE hagyjátok ezt eluralkodni.
És nincs olyan, hogy majd szépen megbeszéljük a kicsivel, hogy mi legyen.
Nem tart még ott, hogy megértse mindazt, amit ti felnőttek, szülők már értetek. Ezért nem kell magyarázkodni.
Hogy
- de hát kicsikém... ez most így a legjobb, ha összeszeded a játékaidat magad után! Ezt meg kell tanulnod! Bizony! -
Na... az ilyenektől "izzad" a kicsi (mert már van neki magához való esze, amit sok szülő késégbe von!) és akkor jön a ... - dafke! Csakazért sem! Majd meglátjuk, mit lép anya... -
És ilyenkor a legtöbb anya megijed... hogy hát akkor azt fogja hinni a kicsi, hogy NEM SZERETEM eléggé...
Nem. A gyereknek (ebben a korban pláne, mert már nyiladozik az AKARAT!) egy erőteljes irányitásra van szüksége.
Ami csak annyit jelent:
Tudtára kell adni mindenáron, hogy Ő a "farok"... és ti szülők vagytok a "kutya". Vagyis AZ VAN, amit Ti mondtok (persze nyilván az ésszerűség határán belül) s nem az van, amit Ő akar!
Ellenkező esetben úgy fog titeket csóválni... ahogyan neki a legjobban tetszik.
És... MINDIG is a könnyebbik utat választja. (Vagyis összeszedeti apával a játékait! Ha csak TEHETI. Mert ha nem teszi... akkor jön a hiszti, ami földhöz verdesésig el tud menni. És persze patakokban folyik a könnye a sírástól.
Ha ügyesen csináljátok, akkor leszokik róla. Mert van már annyi sütnivalója, hogy ami nem megy, azt kár erőltetni.
Viszont, ha nem akarna valahogyan leszokni... hát akkor valamit még javítanotok kell magatokon. Az ügy érdekében.
Az idegeskedést... na azt kelk kerülnötök. A kiborulást. Mert ez csak egy megerősítés a kicsinek, hogy "jól végzi a dolgát"... a farok, hmmm... egészen jól csóválja a kutyát!
Az ERŐ legyen veletek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!