A te gyereked mennyire gyakorlatias?
Nálatok is van olyan 5-6-7-8 éveseknél, hogy hideg a víz, és nyafog ahelyett, hogy engedne bele meleget? Vagy látod rajta, hogy pisilnie kell, de mintha nem fogná fel, hogy ki kellene mennie? Vagy pl keres valamit, nem találja a megszokott helyén és nem nézné meg 5 másik lehetséges helyen MAGÁTÓL, vagy rossz csatornán van a tévé, nem tetszik neki a mese és nyafog ahelyett, hogy átkapcsolna.. Vagy nem ízlik neki valami az ételben és nyafog ahelyett, hogy kiválogatná, odarendelne téged és kiválogattatná veled.. vagy szorít a cipője és nem tépőzárazná lazábbra, hanem odamegy és neked mondja, hogy szorít..
Nem az van, hogy nem önálló, egy rakás kezdeményezése van, de valahogy gyakorlatiasság nulla.. Pl saját ötlet, kimegy magától, ken magának egy kenyeret, majd szól neked, hogy "anyaa beleragadt a fóliaaa!" vagy "Anyaaa vizes a paprikaaa!" ahelyett, hogy megtörölné.. Szépen önállóan kitalálja, hogy enne, kiveszi magától a hűtőből, megtalálja, és akkor puff, ilyeneknél elakad, mintha kikapcsolna az agya.
Az őrületbe kerget ilyenekkel. Hány évesen várhatóak el ezek a dolgok?
Mindig ez volt és már 7 éves, szeptembertől suli.. Nem lehet az, hogy "dóra néni összeragasztóztam magaaaam" ahelyett, hogy letörölné a kezét. Egyáltalán nem szolgálom ki, legtöbbször veszekedek vele, hogy nem csinálom meg helyette, mire elszégyelli magát, hogy nem tudta(hogy kell tépőzárazni pl)és sír, vagy visszaveszekszik, hogy nem tudja megcsinálni(pl kajakiválogatás, törlés) ami abszurd, hiszen van keze meg szeme..
Más hasonló korú gyerekek mennyire gyakorlatiasak? Vagy hogy hívják ezt a helyzetet?(az esze rendben van, magas iqt mértek)
válasza: válasza:7 éves, elsős kisfiam van.
Érdekes, hogy ilyenekben elég gyakorlatias, de neki van más a tarsolyában. :-)
Oly mértékben ábrándos lelkű, hogy még fél évvel ezelőtt is előfordult, hogy mondtuk neki, hogy elmegyünk játszótérre, ruhacsere, vesse le a nadrágját és a hosszú ujjú felsőjét. Erre levetette a nadrágját, majd utána az alsónadrágját is. Mert ugye esti fürdésnél így vetkőzik. Mikor feleségem kb. haját tépve rákiabált, hogy mit csinál, akkor eszmélt fel. Közben adott esetben mindenféle történetekkel szórakoztat minket, vagyis inkább magát, és persze abban van elmerülve. :-)))
Hadd nyugtassalak meg! Az iskola, ahol már pl. tesiórán egyedül kell átöltöznie és visszaöltöznie, elővennie a füzetét és ceruzáját, az jó hatással van rá. Szóval ne ijedj meg, ha szeptemberben is ilyen lesz, majd pont az iskola fogja gyakorlatiasabbá nevelni. Az elején persze készülj fel arra, hogy ez-az eltűnik, társától kerül elő, az elveszett ruhák tárolójából kerül elő stb. Erre is jó az osztály FB-csoportja, hogy ha valami eltűnik, az anyuka megírja, mi tűnt el, hátha egy másik pajtása hazavitte, esetleg az az anyuka pont azon gondolkodik, hogy kiét hozhatta el az ő fiacskája.
Addig meg türelem és humorérzék! Azért éreztesd vele, hogy szereted őt, akármilyen kis elvarázsolt lélek. :-)
válasza:Elsőseim vannak, tanító vagyok. Ilyen az átlag. De még a második osztályra is jellemző. Nemcsak nálunk (ráadásul jó suli). Nagyon gyakori ilyen. Pl ikrek egymás mellett ülnek és technika órán nincs meg az egyiknek a ragasztója. Teljes tanácstalanság, hogy akkor most mit csináljon. Eszébe nem jut elkérni a mellette ülő testvérétől, de ami még jobb, annak sem jut eszébe magától, hogy odaadja. Vagy tollbamondás van és kitörik a ceruza hegye. TOLBBAMONDÁSNÁL inkább elkezd hegyezni, minthogy kivegyen egy hegyes ceruzát. 🤦🏼♀️ számos ilyet tudnék mesélni. Alapvetően ettől gyerek és nem felnőtt. Mert keze és szeme felnőttnek, gyereknek is van. Csak te nyilván többször átélted az adott dolgokat vagy ami sokat segít neked felnőttként egy adott helyzezben az hogy valami hasonló problémád már volt és analogikusan végig tudod gondolni, hogy az akkori megoldás ennél az új problémánál is jó lehet.
Szerintem legyél türelmesebb. Még kisgyerek!
Amúgy egy 6 és egy 8 évesem van. Nagyon okosak, a kicsi főleg, de ez rájuk is igaz.
válasza:Különféle oka lehet, de többnyire vagy az az oka, hogy egyszerűen csak törődésre, pátyolgatásra vágyik ilyenkor a kisgyermek, és/vagy nem volt eléggé bátorítva eddig, így blokkolva, tehetetlennek érzi magát, amikor problémaként él meg valamit.
Elsősorban érdemes végiggondolni a lehetséges okokat, általában is.
Pl hogy milyen hatások érték a gyermeket. Akár általad, kedves szülő, aki szóvá teszed. ;) Az is lehet, hogy nem te okoztál számára valamit, ami elbátortalanította, vagy szó sincs elbátortalanodásról, hanem csak nagyon anyás/apás. Kinél mi.
Az okok felfejtése -többnyire más esetekben is- megoldást szokott adni. Erre meg az egyik legbeszédesebb módszer a játékterápia: figyeld a spontán játékát, akár folyj bele, és kérdezd néha, mit miért játszik úgy, ahogy, vagy te si lehetsz benne szreplő, ha engedi.
válasza: válasza:Szerintem ne veszekedj vele ilyenert.
Férjem lánya most 8. Osztályos. Talán 2 éve van az hogy nem hagyja el a cuccait. Pedig okos szorgalmas de rendszeres hogy fél óra mulva hív az anyja hogy jönnek vissza mert ez az
Itt maradt. Vagy a sport cucca az öltözőben. Nekem úgy tűnt hogy nem trehányság hanem olyan álmodozó, hogy elsiklik felette.
Most kamaszodik, és a cuccai felé kiemelt figyelmet fordít. Már nem hagyja el.
Ez nem teljesen a gyakorlatiasra példa hanem inkább arra hogy amíg gyerek addig másképp funkcionál. De ezek mind beérnek idővel
válasza:Nem azért csinálja, mert nem tudja, pont ez zavar. Biztos vagyok benne, hogy nem azért nem húzza fel a cipzárt, mert nem tudja hogy működik, vagy mert nem tudja, hogy a becipzározott kabát melegebb. (friss élmény)
7 éves, éve mondom neki, hét éve tapasztalja majd minden nap, mégis előbb jut eszébe nekem nyafogni a hidegről, mint melegre rakni magát. De mondjuk más helyzetben magától veszi fel a melegebb zoknit, vagy a melegítőt a leggings helyett, hogy ne fázzon, nem a tudással van itt a gond, és ezek a helyzetek sem újak.
Mintha kikapcsolna a gyerek agya és beugrana valami reflex, hogy csináljam meg, mikor nehézségbe ütközik. Az alsós tanítónéni felé elismerésem, én a fejem verném a falba, ha nem jutna eszébe az egyik gyereknek kölcsönkérni a ragasztót, vagy minimum szólni, hogy neki nincs..itt év vége tájékán, mikor azért már oviban meg suliban is kellett volna hogy oszoljon a szorongás az új helyzetek okán. A feledékenység egész más, arra egy szavam nincs, felnőttek sem képesek mindent észben tartani.. Nem is a bátorsággal van gond, tényleg önálló gyerek, sok kezdeményezéssel, sehol nincs elnyomva, inkább ő a nagyszájú típus. A veszekedek vele meg "jajj szivem hát nem igaz, hogy ennyi sem jut eszedbe hogy felhúzd azt a cipzárt, hát 7 éve van rajtad ruha, még egyszer sem esett le, hogy melegebb, ha felhúzod? Jaaaa, hogy tudod, akkor meg miért nem csinálod? Miért nekem nyafogsz, hogy oldjam meg? Jaaa, hogy nem tudod..hát legközelebb tudjad!" M
Mindig ez a válasz, "nem tudja", miért nem képes gondolkozni és megoldani a nagyon egyszerű dolgokat, miért kell nekem szólni miatta. Elfogyott a wcpapír,(több gurigát teszünk egymásra, elfogy a felső, nem képes az alatta lévő újat megkezdeni önállóan..)
De kicsit megnyugtat, hogy a többi gyerek is ilyen, a játszótéren nem ilyenek vannak, bár most kevés a gyerek. Pl labda beesik a bokorba, gyerekem felkiált: "anyaaaaa, beesett a labda a bokorbaaaaa!" Egy 3,5 éves nem szobatiszta alig beszélő gyereknek a játszón senki sem szól, látja a helyzetet, odamegy, kiveszi és visszaadja a gyerekemnek egy utasítás vagy szó nélkül.. És az a vicc, hogy az én gyerekem is csinál ilyet, ha másról van szó, észreveszi, visszaadja, magától!, tehát nem az van, hogy nem tudja megcsinálni, vagy még nem csinált ilyet, vagy nem fogná fel a helyzetet.. egyszerűen mintha leállna az agya és reflexből kiabálna nekem, hogy oldjam meg, legalábbis én így látom, elmondani meg nem képes, szerintem ő sem tudja, azért "nem tudomozik".
Nagyon kiakaszt ez, jobban mint a régi hisztijei, frusztrál, hogy mi lesz így vele, kiközösítik, kinevetik, le fog maradni, nem lesz képes magáról gondoskodni a suliban, mert nem 30 gyerekhez nem tud szaladni a tanítónéni, hogy lapozgasson nekik meg keresgesse a füzeteket, ceruzákat.. de ezek szerint nem egyedül lesz ilyen az osztályban.
válasza:A nem igaz hogy ennyi se jut eszedbe egy romboló mondat
Amit a tanító írt a radírról, tenyleg ilyenek
Kis felnőttet képzelsz belé
válasza:Kérdező, amiről te írsz, az nem gyakorlatiasság kérdése, hanem a következmények felismerése és a problémák megoldása. Adott egy kisgyerek, akinek még fel kell fedeznie a világot, sokminden új neki. Ők még nem képesek átlátni a folyamatokat, de te azért vagy, hogy ezt elmagyarázd neki.
"jajj szivem hát nem igaz, hogy ennyi sem jut eszedbe hogy felhúzd azt a cipzárt, hát 7 éve van rajtad ruha, még egyszer sem esett le, hogy melegebb, ha felhúzod? Jaaaa, hogy tudod, akkor meg miért nem csinálod? Miért nekem nyafogsz, hogy oldjam meg? Jaaa, hogy nem tudod..hát legközelebb tudjad!"
Pont a lényeget nem magyarázod el szegény gyereknek. Adott a szitu, kimentek az udvarra, gyerek nem húzza össze a kabátot, majd jelzi, hogy fázik. Ahelyett, hogy ezt a bunkó, lekezelő stílust használod (igen, attól mert beleteszel egy szívemet még bunkó marad ;)), inkább mondd ezt: "Pistike, érzed, hogy milyen hideg van, igaz? Azért kell felvenni a kabátot és összehúzni, hogy ne fázzunk. Látod, anyán is össze van húzva, és nem is fázok. Húzd fel kérlek, és érezni fogod, hogy nincs is olyan hideg".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!