3,5 éves gyerekednél tart még a dackorszak?

Előző, most járok erre, most tudok reagálni. Látom, meg akarod magyarázni a marhaságot ismét. De neked még talán van értelme válaszolnom. Ennyi időt, energiát beleöltem -egyébént ezért gépeltem mellé annyiszor-, a kérdező meg inkább beszólogatott, másrea nem méltat...

Úgyhogy inkább az előzőnek válaszolok, ennek még talán lehet itt értelme.

Én sem azért mondom, hogy lejárassak bárkit is, hanem idejövök rendszeresen segíteni ingyen, szaktudásommal, gyak.tapasztalatommal, ennek ellenére nem ritkán birkaként ugyanazt a köztudatban levő tévhitet nyomatjátok. Én pl nem értek az építészethez, tehát ha beleolvasnák építészmérnöki szakkönybekbe, tuti legalább esetenként hibásan értelmezém a szövegét itt-ott, mint te a Mérei-Binét könyvet. Egy dolgot értékelek benned: hogy legalább olvasgatod.

Viszont A GYAKORLATBÓL kell kiindulni és abból, amelyet KÖZMEGEGYEZÉSSEL értenek adott szakkifejezésen. Ezt mindenesetre tartsuk szem előtt! Nem úgy, mint te. És ha valaki szakkifejezésről kérdez, mint a kérdező, akkor megmutatom, a gyakorlatban mire alkalmazzák. De a kérdező inkább kötözködött...

Mindjárt rátérek a gyakorlati eset logikájára úgjabb szemszögből is, hogy lásd, mit értesz félre a szakkönyvből -HA MÁR SZAKKÖNYVET OLVASOL, AKKOR NEM EGYETLENT KELL ÁM OLVASNI ÉS FÉLREÉRTENI, HANEM TÖBBET ÖSSZAHASONLÍTANI, HÉKÁS! ;)-, bár részletesen ecseteltem már a napokban mind az elméletet, mind a gyakorlati oldalát.

Ezért veszem a fáradtságot (a kérdezőért nem volt érdemes, mert ő még csak nem is hajlandó értelmesen végiggondolni, te meg legalább egy szakköynvre hivatkoztál, csak hát nem tudod értelmezni, utóbbi a kisebb baj).

A félreértésed olyan természetű, mint amikor van az asztalon egy piros alma, egy zöld alma és egy zöld körte, és ha valaki megkérde, milyen alakú a zöld alma, te azt hinnéd, hoyg körte alakú, MERT az asztalon hiszen a zöld színű dolog körte alakú.

Kapiski? ;)

Az ALMÁBÓL indult ki a kérdést! hiéába zöld a körte is... Ember...

A jelen kérdésre vonatkoztatva az analógiát:

A Mérei könyvet te hoztad fel, én azért nem utaltam rá, mert NEM taglalja a dackoszakot. Hogy miért nem, fogalmam sincs, te is tudod, hoyg a szakkönyveket olykor újabb kiadásokkal, sokszor bővített kiadásokkal látják el, valszeg te egy régi verzit olvastál és nekem is eklég régi van belőle. EZÉRT NEM utaltam a könyvre, csak miután te felemlegetted a könyvet.

Azonban ezer másik vonatkozóü szakkköynvet felütsz, a dackorszakról azt írja, mint amit én megfogalmaztam a hosszú válaszaimban, és más oldalról is meg fogom most közelíteni, hogy értsd.

Tehát, miért hasonló a félreértésed az alma-körte esethez? Azért, mert attól még, hogy a DACKORSZAKNAK NEVEZETT korszak három éves kor ELŐTTlezajlik, az ég világon semmi nem mond ellent annak, hogy a dac megjelenhez jkésőbb is, ÁM MÁR MÁS VONATKOZÁSBAN ÉS MÁS KOMBÓBAN!

Tessék visszaolvasni a hosszú korábbi fejtegetéseimet, ahelyett, hogy kekeckedsz... Mert ugyanis írtam ,hoyg kamaszkorban IS kombinálódHAT daccal, más tényező, de NEM AZT hívjuk dackorszaknak!

Ezért mondtam a kérdezőnek segítőleg (amire csak felhúzta a nóziját), hogy írja körül pontosan, miről akar választ, nem pedig szakkifejezésekkel dobálózzon, olyannal, amiról azt se tudja, mit jelent... Pl hogy a gyereke 4 éves, vagy 3 és fél éves, vagy mondjuk 9 éves, és dacos, és azért dacos mert ...stb... és ezért azt szerenté érteni, hogy .... stb....

De nem ezt tesztte, hanem meg se próbált utánajárni a többi szakembertől, hogy rájöjjön, igazat írtam a kérdező és gyermeke megsegítésére (hiszen nevelési szaktanácsot adtam és adok).

Szóval, a Mérei könyv NEM említi a dackorszakot, bár utalnak réá más szakköynvek olykor, talán bővített verziójában már ír róla.

A Mérei könyvben van egy fejezet, amire egy másik szakköny utal, azért adtam meg, de kár volt... Mert ezer más szakkönyv viszont ír a dackorszakról. A félreértést számodra az adja,

hogy a DACOT (NEM A DACKORSZAKOT!!!) megvizsgálta egy szakember az ÓVODÁSOK esetén, és ezt idézi a fejezet. Csak a te váalszod miatt idéztem be, de kár volt, mert akinek nem szakterüklete, félreértelmezheti, mint pl te. De te hozakodtál elő ez esetben a Mérei könyvvel, a te problémád...

Tehát, a dac még felnőtt korban is előfordulhat és a frusztráció is. Kb olyan hibát követtetek el, mint aki nem tudja, hoyg a szindróma: tünetegyüttest jelent (sok ilyen tévhitről olvasok sajnos), és pl pszichopatának hiszik az olyat, akire a pszichopátia tönetEGYÜTTESBŐL 2-3 tünet jellemzi, és abból más nem jellemzi az adott személyt, nos, akkor tévesen pszichopatának hiszik.

Épp így pl az autizmusról számos rettegő kérdést olvastam itt már, cska mert 2-3 autisztikus vonás van, mutaogatják a szakköynveket a hozzá ne mértő, hogy "de hát a szkkönyv is írja!" Na ja. Írni írja, de oly módon, hogy ha az a 2-3 tulajdonság MÁS TOVÉÁBBI BIZONYOS tulajdonságokkal kombinálódik, CSAK AKKOR beszélhetünk autizmusról, és ebbe beletartozik az életkor is mint tenyező! Mivel életkori autizmus is klétezik, ami teljesen egészséges.

Csak párhuzamként említetetm az autizmussal kapcsolatos tévhiteket. Hasonló a félreértés módja.

A többit már megírtam korábban, de tömören és csak pár tépnyezőt kiemelve: a dackorszak kifejezést arar értik a szakemberek, amikor MÉG NINCS ÉNTUDAT, AZAZ AKARAT SINCS -lévén szó három év ALATTIAKRÓL- és az éntudat kialakulásával párhuzamosan a fruisztrációüt NEM úgy éli meg a totyogó, mint egy idősebb pl ovis, vagy mint egy tini, vagy mint egy felnőtt -lévén se tudatossága, se akarata a totyogónak-, hanem a frusztrációs düh kifejeződése KIFEJEZETTEN AZON ÉRTETLENSÉGÉBÓL FAKAD A GYERMEKNEK, hogy eddig azt hitte, mindenki egy és ugyanazon személy, ő egy az anyukájával, fogalma sincs, ki az az "én", ki az a "te" (ha már Mérei: olvasd el az említett fejezett előttit, benne van).

EZT hívják a szakemberek dackorszaknak. Akkor mégis miféle marhaság, hogy a kérdező nem így értette... Hát hogyan?? minden felnőtt és minden gyereke dacos olykor, ki néha, ki gyakran. Akkor mégis mitől értetet másképp, amikor erről elnevezett krszakról kérdez??? Ne ivcceljüönk már... A kérdező ne mtud fogalmazni sé szavakkal dobálózik. Akkor miért kérdez? Előbb menjen a magyar helyesírás szekcióba kérdezni és ismerje be a hibáját, ne a szakemberbe kössön bele.

LEHET vitázni szakemberekkel, de majd cska akkor, ha a kérdező megtanul szöveget értelmezni, és szavakkal egyszerű, normális módon bánni, nem kaotikusan.

Csak azért vettem megint a fáradtságot, mert a Mérei könyvet felemlegető illető legalább nem bunkó, csak értetlen... NEKI írtam.

A kérdezőt őgy sem érdekli, a sajét gyereke sem érdekli, mert ha érdekelné, akkor örülne, hoyg én mitn szakember ingyen szaktanácsoadással látom el idő, energiát nem kímélve.

Tudod mit csinálnak az ilyennel mint ak érdező, a Pedag. Szakszolgálatban a normális szakemberek?? réájuk hagyják, mert menthetetlen eset. Szépen rámosolyognak (vagy előbb türelemesen magyaráznak neki, mint én, első körben, de már én se vagyok türelmes vele, hogy bunkón reagált rám), és amint rájönnek, hogy kekeckedő fogatákos a szülő, akkor hozzáteszik, hogy "tisztelt anyuka, hát ennyit tudtunk segíteni, eselteg kérdezze meg más szakemberek véleményét is, ha nekünk nem hisz. Összehasonlításhoz joga van."

És ezt mondtam én is, de ezek szerint még nem járt utána, mert akkor rájönne, hogy igazam van végig. hiszen nem kontérkodom bele abba, amihez nem értek, ehhez viszont értek, és vitaképes is vagyok.

A dacksozak egy ALAP fogalom.bonyolultabb kérdésekben a szakterületemen belül tévedhetek, és udvarisasan engedem is a vitát.

De nehogy más bárki bunkón, lekezelőn taposson az ingyen szaktanácsomba akkor, amikor egyszerá, alap dolgokról van szó, mitn a dackorszak, és közben a kérdező fogalmazni sem tud, és nekem tudlajdonítja ezt a hibáját is...

A kérdezőnek vissza kellene íratkoznia az általános iskola negyedik osztálxyába irodalom és nyelvtan órára, ez az igazság. Egymásra épül a tudás. alapszintá gondolékodásmód és fogalmazás (és tisztelet) nékül ne akarjon magasabb fokú ismereteket. A suliban se ugrunk a 4. osztályból a 8-ikba, mert nem értené a gyerek...

Nos, tehát a hozzászóló A Mérei könyre utalt, a régi változata csak halványan utal az éntudat érése kapcsán a dacKORSZAKRA (12-36 hós kor közötti időszakra), a totyogók dackorzsakában meg tehát egészen máshogyan csapódik le a dac, mint az ovis, a suli, vagy a felntőt életében, MERT MÉG NINCS tudatossága, így akarata SEM az egy-két évesnek! Épp ezt kezdi megSEJTENI, az éntudat érésével, ezért nála a dac: azn frusztrációs dühből ered, hogy nem tudja, miért akadt meg a saját vágya. Az anya és a gyerek egy és ugyanaz: hisz az 1-2 éves gyerek! Az ovis már tudja, hogy ez nincs így,

EZÉRT AZ OVIS MÁR NINCS dacKORSZAKBAN.

MINDENKI szokott olykor dacos lenni. De már nicsndackoszaknak nevezett időszakban.

TELJESEN MÁS A DAC OKA OVIS KORBAN, vagy pl felnőtt korban tehát. Ezért azoknak nem ilyen nevet adtak, hoyg "dackorszak". Mert az logikátlan volna.

Ha egyszer 1 éves kortól felnőtt korig van dac, akkor mégis mi a ménkűt akart megtudni a kötözködő kérdező??? Szokott gondolkodni, vagy gyerek módjára impulzíva kérdező? Ja, és az impulzivitás szót is meg kellene akkor magyarázni... Látom, semmit nem érdemes, ő csak dobálózik szavakkal. Akkor minek segítsek neki???

Azt akarja, hogy a köztudatban levő tévedés előtt hajolon meg a szakember, aminek se füle se farka. Maygar án azt állítja, hogy milyen a három éves gyerek a nulla lvestől az 9öreg korig terjedő idszakban, mert neki úőgy szottyan kedve, hogy így érti az egyébként logikusan teljesen máshogy használt szakkifejezést.

Szóval ha annyira szakkönyhöz ragaszkodik az illető hozzászóló, akkor javaslom, ezer másikat nézzen meg, ahol ÉRDEMBEN írnak is erről, és engem fog igazolni, mert ez egy ALAP tényező. Főiskolán, egyetemen az első hünapokban tanulja mindenki, aki oda jár. De azért csak nekiáll szaktudás nélkül belém kötni a kérdező... Vicces...

A GYAKORLATBAN is tudom bizonyítani, amit írok, mert gyerekcsoportokkal foglakoztam. Gyerekeken meg tudnom mutatni. Csak hát itt nyilván virtuális találkozunk, nem hús-vér emberként.

Szóval ha már annyira a papírformához ragaszkodsz, hozzászóló, akkor előbb posztolom ezt a hozzászólásom, aztán hamarosan én is fogok szakköynvet idézni, de olyat, ami szokás szerint visszaadja azt, amiről írtam.

Nem, nem kell megköszönnöd, hoyg az időmet rabolta a kérdező. Neked még szívesen segítettem, hozzászóló. A kérdező meg menjen boxolni egy sport egyesületbe, vagy kőmávesnek, és ott kössön bele a malterba ,erre nem lehet mást mondani. Az én törelmem is véges, igazán kultőrált vagyo, amíg belém nem kötnek.

Én segítettem, hitelesen. Akinek nem kell, menjen máshova. A hozzászólónak meg ezen felül hamasona szakköynvet mutatok, ne mazt, amire hivatkozott, mert abban tehát NINCS érdemben szó a dacKORSZAKRÓL, hiába értelmezi félre A MÁS korosztályokról szóló, daccal is összefüggő kísérleteket.

Folytatom, ahogy ígértem -és továbbra sem vagyok hajlandó az időmet mellégépelésem korrigálására pocsákolni, így is annyival többet segíthettem volna másoknak, de ti elraboltátok tőlük az időmet-,

egy VÉLETLENSZERŰEN előkapott szakkönyvbeli idézettel (mert, mondom, ezer másikban is benne van a dackorszak, de pont a Mérei könyvben -vagy a nálad és nálam levő régi változatban- nincs benne érdemben, csak halvány utalásokkal, de hát te hozakodtál elő vele, miközben értelmezni sem tudod... ám de legyen könyves idézet is, ha már ehhez ragaszkodtál, hozzászóló).

A Mérei könyvben, amire utaltál, egyébként KÉT ÉS FÉL évesekkal kapcsvoaltos pszichológiai megfigyelésre is utal, nem cska ovisokra, de nem ismétlem magam. Dac minden életkorban van, DE DAC KORSZAK CSAK hátom éves kor ELŐTT.

A laikus félreértelmezheti sajnos, a szakköynveket. (Bár ettől még olvashatja azokat, de csak kellő alázattal van értelme, és kellő óvatossággal, hiszen sajos félreértelmezheti a laikus.)

A szakkönyv persze még mindig jobb, mint a bulvár (sok esetben valódi szakemebrek SZAVAIT FORGATJÁK KI egyes bulvármagazinok, mintpl Nők Lapja stb). Csakhogy a laikus a szakkönyvet is félreértheti, sőt, nem feltétlenül szól minden, a témát érintő kérdésről egy szakkönyv, ha nem pont arra fókuszálódik.

Többek között szakkönyv TÉNYLEGESEN a dacKORSZAKRÓL:

Jávorszky Edit (docens) : Fejlődéspszichológia,

Edutech Kiadó, 1999.,

III.fejezet

A kisgyermekkor (1-3 éves kor)

(Szó szerint idézem, tehát 1-től három éves korIG.)

Második alfejezete:

2. Az én-tudat kialakulása

"Könnyű belátni, hogy az utánzáshoz nagyon fontos a saját test ismerete. Az utánzás [...] magas fokú ÖN-REFERENCIÁT kíván meg"

[...]

"Az én-tudat funkciógyakorlásával járó FRUSZTRÁCIÓK gyakran agresszív viselkedésmintákat váltanak ki gyermekből, ezért ezt a korszakot dacKORSZAKNAK is szokták nevezni.

A FRUSZTRÁCIÓ-AGRESSZIÓ EGYÜTTJÁRÁSÁT

{ még egyszer: E G Y Ü T T J Á R Á S Á T ! ! ! }

több kutató is vizsgálta(Lewin[...] stb [...])"

Te magassàgos “szakember”!

Halkan megjegyzem nagyon gàz amit itt lemûvelsz, csendben kèrdezem te noooooormàlis vagy egyèbkènt?? Volt egy teljesen egyszerû kèrdès, mèg ha te kivetni valót is talàlsz benne ès a vàlaszokban is ez a fennkölt hangnem ez a nagykèpûsèg, arrogancia, gôg ami àrad a vàlaszaidból az visszataszító! Nem kell àm minden màsodik mondatodban leírni, hogy szakember vagy itt ez a kèrdés nem szakmai kèrdès volt. Ekèzed a kèrdezôt aki teljesen normàlisan vàlaszolt neked elöszôr sôt meg is köszönte a vàlaszod erre te szinte toporzékolva hisztizel, hogy màrpedig erre csak te vàlaszoltàl kielègítôen, ne csodàlkozz ha aztàn leosztott és nem a bocsànatodèrt esedezett mint ahogy elvàrtad volna. Kicsit visszàbb kellene venni ès leszállni arról a magas lóról.

Előző: a kérdezőről írtál. Mi értelme van, hogy kiforgatod a szavaimat? A kérdező arrogáns, bunkó módon beszólt nekem,

miközben én voltam az egyetlen, aki a kérdésére válaszolt.

Tudsz szöveget értelmezni? Elolvastad, amit írtam

Nem.

Ha elolvasnád, akkor látnád, hogy segítőkész és kultóürált voltam, amíg bunkó módon belém nem kötözz a kérdező.

ÉRVELNI tudsz? MErt ittt GYERMEKÉLETEK FOROGNAK KOCKÁN.

hogy lehet így semmibe venni gyermekéleteket, hogy odadob valki eyg kérdést, fogalma sincs mit kérdez, fogalma sincs, mit akar kérdezni, és aki rendesen válaszol (egyedül itt én), abban bunkón beleköt...

Mi értelme ennek?

Az, hogy a gyermekének, illetve a gyemreke nevelésére vonatkozóan

nem prbál meg értelmesen vitázni, gondolkozni.

végig se gondolta a segítő válaszomat.

Akkor törődik az ilyen a gyermekével iylen szempontból?

NEM.

Én én törödtem az Ő gyemrrekével? IGEN.

Akkor melyikünk milyen is, klérem tisztelettel?

...te drágalátos mennyei...

Ha azt se tudja, mit akar megutni a kérdező, azért én volnék a

hibás???

Neked, előző, komolyan a presztízs a fontos??

Ha kérdezel valamit, tegyük fel, akkor számodra baj az, ha szakemvber válaszol...?

Bocsánat, hogy van szaktudásom...

Mire mész a kötözködéseddel, előző? Evvel te most gyermekeknek és nevelésben segítettél?? Na ne már... És én? Én IGEN. Perseza fáradtságot nem vetted, hoyg értelmezd a soraimat,

és még a hangnemet se figyelted meg se a kérdezőét, se az enyémet.

Amikor már bunkózott a kérdező, akkor nyilván felvilágosítottam, hogy ilyen hozzáállásával mint neki van, előbb szöveget értelmeznie kell megtanulni, legalább a gyermeke érdekében.

Noooormális...?

"Milyen hangosan

ugat a macskátok?"

Válasz:

Elnézést, bátorkodom megjegyezni, esetleg csak ha megfázott a macska, akkor talán ugatásszerű hangot ad, de nem a kutyára gondoltál véletlenül, kérdező? Általában a kutyák ugatnak, a macskák nem szoktak. A macskák pl nyávogni szoktak."

A kérdező:

"Itt mindenki tudja, hogy a macska ugat, a kutya meg nyávog! A többségnek van igaza!

Én egy egyszerű kérdést tettem fel!

Érdekes, hogy mindenki érti, mit kérdeztem, csak te nem. Még szakkönyvet is mutattak a macska ugatásáról, láthatod! Nyilván tökléletesen értelemezik a hozzá nem értők! Ez csak természetes.

Én viszont viszont felelős macskatartó vagyok."

Válaszoló:

"Már elnézést, az igazság nem abból derül ki, ki a többség.

Úgy gondolom, nem az a fontos, kinek van igaza, hanem segítőleg írtam valamit, és lehet velem vitázni is, csak végre eljuthasson a megoldáshoz a kérdező. HA TUD vitázni, aki reagál. HA vitaképes és kultúrált."

Kérdező:

"Bunkó vagy, te nágggyon beképzelt szákkember!

Mindeni értette az egyszerű kérdésem, hogy a macska ugat, és ők legalább elmondták, hogy az ő macskájuk miylen hangosan ugat, és így végre össze tudom mérni az én macskámmal."

dr. Vekerdy,

dr. Ranschburg:

Révai Gábor (riporter) - Beszélgetések nem csak gyerekekről Ranschburg Jenővel és Vekerdy Tamással.

Park Könyvkiadó, 2007.

93.o.:

"Vannak-e tipikusan kritikus KORSZAK egy gyerek életében?

Már-már közismert, hogy ilyen kritikus korszak az a régen hároméves kor tájára tett, a mai felfogás szerint

inkább a második életév környékén, tehát korábban bekövetkező dackorszak."

Údv mindenkinek, én csak véletlenül kerültem ide, még gyerekem sincs, de végigolvastam mindent és mély tiszteletem a szakembernek, mert ez nem volt semmi!

De tényleg.

Köszönöm, 19:39 hozzászóló, de azt tapasztalatmom, hogy felesleges ennyit ingyen melóznom itt, nem érdemli meg számos szülő az ingyen szaktanácsadást, mégcsak nem is vitaképesek,

PEDIG AZ EGÉSZSÉGES VITA OKÉ VOLNA. Ha vitaképes volna az adott laikus. Én is laikus vagyok - más téren. Azonban képes vagyok értelmesen sé kultúráltan vitázni, és megköszönni, ha abban, amihez nem értek, kijavítanak. Vagy megkérem szépen, hogy bizonyítsa, miben tévedek a szühasználatom során.

Volt itt egy hozzászóló, aki bár egy elavult, régi kiadásra hivatkozott a szakirodalmak közül -ami remek szakkönyv bár úgy általában véve, de a kérdéses témában igen hiányosan, valamint félreérthetően fogalmaz, véletlen belenyúlt az illető, nem tehet róla-, de értékeltem, hogy legalább nem bulvár magazinból nevel / tanul ez a bizonyos hozzászóló. És hogy normálisan kommunikált.

Így egy idő után inkább neki válaszoltam, tisztelettel.

Ha már belémkötnek, mint a kérdező tette -aki ezek szerint önmaga ellensége-, akkor már én se feltétlen fogom vissza az elmeállapotáról való meglátásom közlését, bár azt is reálisan teszem, hogy hányadik osztályban volna megfelelő és hasznos számára ismételnie, pl nyelvtan órán, szöveget értelmezni és alap szinten mondatot fogalmazni tudni, valamint erkölcstanon megtanulni tisztelni egymást - lévén az a hatéknyabb, meglátásom szerint. Meg valahol emberibb is.

Eddig szeretetből tettem, hogy mindig annyit írtam, amennyi kellett az alapos magyarázathoz, áttételesen a kisgyermekek érdekében tettem.

Ingyen. Nekem is szoktam ingyen válaszolni, mikor hogyan, de szoktak. Miért ne tettem volan ingyen.

Semmit nem vártam cserébe, akadályoztatást sem. (Ez a kérdezőnek szól.)

Ingyen sok és tartalmas választ írok régóta az oldalon. Ha meg valahol viccesre sikerül a válaszom, a rendszernek egyből nem teszik. Ha szakszerű választ adok, az meg egyes szülőknek nem tetszik. Van rajtam sapka, mert nincs rajtam sapka, tudod, kedves előző, mint a híres Hofi viccben.

A szerencsét nem értékelik az emberek. Ismered a viccet? (Bár a viccelődés nem tetszik a rendszernek, haaz nem a humor rovatban történik, de a szemléletesség kedvéért megkockáztatom):

Agresszív kismalac előtt megjelenik a tündér:

- Kívánhatsz valamit, kedves kismalac, és teljesítem! :)

Erre a kismalac:

- Akkó' d@g@lj meg!

Eddig a vicc idézete. Ilyenféle igazságtalan, az ingyen és hasznos segítségnyújtásnak sem örülő agresszív kismalacokkal tele van sajnos a gyakorikérdések, alul-felül. Szerencsére vannak értelmes emberek is itt.

Tele van a gyakorikérdések zagyva és önigazoló kérdezővel, de nyilván van pozitív ellenpélda is.

Azonban ezt ugye előre általában nem lehet tudni, hogy ki milyen széndékból ír ki kérdést. Csak amikor már kidolgozta a belét az ember csak azért, hogy a gyermeknevelés jobban mehesen másoknak is, a gyermeke érdekében.

Amikor kérdezek, azt már látom, hogy se más hátköznapi szeméylt idézve, se viccelődve nem túl szerencsés felteni, mert egyesek ugranak rá. Bár az más kategóriákban jellemző, nem a gyereknevelésné, mert itt inkább komolyszoktam lenni.

Összességében tisztelet a pozitív kivételnek.

---------------------

Kisebb probléma, ha valaki nincs tisztában a fogalmakkal. Én se mindig használom jól a más szakterületek fogalmait, de én ilyenkor megköszönni szoktam a kiigazítást, ÉS NEM PEDIG FITYMÁLNI AZ INGYEN SZAKTANÁCSADÁST, MINT A KÉRDEZŐ, ÉS SZÁMOS MÁS, HOZZÁ HASONLÓ szülő tette.

Sőt, tudjuk, mindannyian még a saját szakterületünkön is tévedünk olykor -ki ritkán, ki gyakran, amennyiben tévhitben van-.

Ezért van bennem egy egészséges vitakészség. De, láthatóan, sokakban ez nincs meg, csak fitymálóan odaboják a saját hibájuk kivetítése gyanánt egyesek, hogy "a másik ember figyelmetlen, ostoba" stb.

Ha esetleg megint mellégépeltem (ez elsősorban hosszabb hozzászólásaimkor fordul elő, nincs időm még javítani is), akkor elnézést kérek.

Ha az előző komolyan gondolta, köszönöm, hogy végigolvasott, és így akkor legalább akad olyan is, akit érdekel a kisgyermeknevelés, ami esélyesen növeli a kisgyermekek érdekeit, ha még alkalmazását meg is probálja valaki a gyakorlatban.

Csak azt nem értem, hogy sorozatban miért írnak ki kérdést olyanok, akiket nem a válasz érdekel, hanem a saját önigazolásuk. Ha meg én irok ki kérdést, akkor néha törlik, miközben tudományos adatot szolgáltatok a kérdésemben. Az ilyenek meg szabadon garázdálkodnak.

Sokuknak arról nincs fogalma, hogy mit is akart kérdezni, mégis kérdést ír ki - lásd: mellékelt ábra. Előbb tanuljon meg fogalmazni, és eldönteni, hogy igazából mire is kíváncsi. Mi tart és meddig? A dac? A dac bárkivel előfordul, nullától szátíz évig. Kivelritkán, kivel gyakran. De mivel nem vagyok gondolatolvasó, mit akart a kérdező, én szó szerint arra válaszoltam, amit kérdezett, mivel HATALMAS FELELŐSSÉG A GYERMEKNEVELÉS! Semmi értelme nem volna annak, hogy hasamra üssek, mint az első három válaszoló, hogy hát "a férjem is dacos, nevld úgy, hogy nagykoráig az lesz" - éshasonlók. Evvel mire emennének az aggódó szülők, akik nevelési tanácsot kérnek...?

Lehet persze pletyizni is, de akkor kösse ki a kérdező, hogy azt akar, és akkor úgy tehetne fel zagyva kérdéseket, ahogy cska akar. Na de így megtéveszti az erre járó, máskülönben a saját gyerekükért joggal aggódó szülőket, akik a válaszokat nevelési tanácsnak hinnék. De mivel nem volt ilye nkikötése, így én nevelési tanácsot adtam, de látom, neki hiába.

Ami időmet elrabolta a kérdező az ő kötözködésével -amelyre további szakmai magyarázattal szolgáltam (ha csak provokált és nem érdekli őt a saját gyermeke jóléte, nevelésének minősége, akkor gratula neki)-, azt MÁSOK JAVÁRA FORDÍTHATTAM VOLNA, EZEN GONDOLKODJON EL A KÉRDEZŐ.

Utoljára írtam ilyen hosszú választ a nevelés résznél. De ezt a gondolatmenetet még végigvittem, hogy kerek legyen.

Egyébként ezen kérdéshez nem írok már, ha mégis a nevemben írna valaki, az nem én vagyok.

Én is csak erre jártam, de vicc amit müvel ez az ember itt komolyan:)

Pont mint egy hisztis gyerek aki még toporzèkol is hozzá mert nem veszik ôt észre és nem hallgatják meg. Bemutatta milyen is a felnôtt korú DAC korszak:) taps!

Január 26, 04:21-es megmutatta, milyen az irígy ember, aki irígy arra, hogy mások ingyen dolgoznak szaktanácsadással, és irigységed okán lehülyézted őt. Tehát alapot nélkülözve. Ha ettől boldog vagy, a te sajnálatos színvonalad, kedves provokátor.

Disznók elé gyöngyöt szórni - ismered a mondást? Ez nem dac, hanem aki ingyen dolgozik másokért, olyankokért, akik a valódi szaktanácsadását nem becsülik meg, hanem lehülyézik érte -a kérdező kivetítette a saját hibáját a szaktanácsadóra-, az joggal elégedetlen, hogy elpazarolta az idejét egy ilyen kérdezőre.

Másoktól vette el a szakember idejét a kérdező. Ezt nehezményezi a szakember, ami jogos, mert A GYERMEKEK ÉRDEKÉBEN JÁR EL. (A szülőknek nyújtott szaktanácsadásával.) És te ezt gyerekesnek, dacnak tartod... De magadon nem gondolkodsz el...

Érvelni viszont már nem tud ez a január 26, 04:21-es válaszoló. Persze, hogy nem, mert a dac fogalmával sincs tisztában, de odavetni egy alapot nélkülöző lekezelő pár sort, ahhoz volt arca.