Ha a nagyi mindig lerázza az unokát azzal, hogy neki már csak pár éve van?

Nézd el kell fogadni, hogy nem minden szülő akar aktív nagyszülő is lenni. Örülhet hogy végre a saját életét éli es nem minden a lemondáskról szól.

Szerintem szíve joga így érezni.

A szülőséget mi vállaljuk, de a nagyszülőség már nem önként vállalt szerep.

Én azért kérdeztem, hogy dolgozik e, mert nálunk pld az egyik lányunk folyamatosan panaszkodik, hogy mert az ő gyerekeivel soha nincs foglalkozva.Utolsó pillanatban odaszól, hogy most fél óra múlva kéne valaki a gyerekekre, mert neki dolga van(amúgy tudta napok óta, de nem szólt mert sokkal izgalmasabb utolsó pillanatban variálni a mi napunkat), beteg a gyerek jó lenne ha vigyáznánk rá(ergó valamelyikünk maradjon otthon ne dolgozzon, hogy ő elmehessen),adjunk pénzt mert most épp ebben a hónapban túlköltekeztek, adunk két nap múlva ír, hogy jó volna ha kifizetnénk a csekkeket a telefonokra + küldenénk még valamit mert elfogyott a lóvé.Na ezt játszottuk mi a párommal kb 3 évig.Aztán feladtuk.Van 3 gyerekük, normálisan végig sem gondolt dolgaik vannak, van egy ötletük megcsinálják, rendszeresen - jönnek ki a dologból, megkérdezik a véleményünket és a szöges ellentétét csinálják mert ők jobban tudják.DE mindig legyünk ott gyerekvigyázónak,pénzautómatának, használjuk mi el a szabadságunkat, mert nekik kell..Egy idő után ettől elmegy az ember kedve az unokázástól és vannak dolgok amikre már nemet mondunk mert túl sok.Ilyen is van.

Ne érts félre, ha ti nem így vagytok akkor tök jó.De azért az ember 50 környékén és felette már nem olyan energikus.A másik fele anyukád valószínűleg veletek sem babázott annyit, ha a nagymamátok ennyit foglalkozott veletek valószínűleg egyszerűen csak ilyen típus és nem lesz csudi jó nagymama.