A totyogós kisgyerekekre sokszor miért ripakodnak rá a szülők, ha pl. kiburítják véletlenül az innivaló vagy elesnek?

Elvárás vs valóság...

Bölcsiben doldoztam anno, minden nap kiborítottak valamit volt aki szándékosan volt aki veletlenul... mi lenne A helyes megoldás? "Semmi baj, mindenkivel megeshet, megmutatom hogy kell feltörolni "

Amikor a gyerek napi szinten többször eljátssza ezt, akkor a turelem híjján sajnos néha én is erényesebben rászóltam ...

Ha csak egy ilyen jelenetet láttál akkor fogalmad sem lehet a háttérről. A szülő már a gyerek szeméből is tudja hogy szándékos volt-e vagy sem. És ha szándékos volt, esetleg aznap már nem is először akkor bizony nehéz türelemmel kezelni.

Meg azt sem mindegy mennyi idős, másfél évesen még gyakran megeshet. De egy 3-4 éves már sokkal ügyesebb, tőle már jogosan várják el hogy figyeljen arra mit csinál.

Bocs, most fogtam csak fel hogy konkrétan totyogókra kérdeztél rá. Akkor a válaszom második fele tárgytalan.

5 voltam.

Addig voltam tökéletes szülő, amíg nem lettek gyerekeim. Utána fel is fogtam miről beszélek.

A kérdésedből ítélve neked nincs.