Milyen kizàrolagos indittatàsbol ad vki a gyermekének gyakori nevet? Pl miért nevezi el vki a gyerekét a milliomodik Àdàmnak el azon kuvül hogy tetszik neki a név? Nem zavarja öket hogy masik milliot is igy hivnak?

#12 Hanna gyakori, a Karolina nem túl gyakori megis ismerik és le tudják írni. Ádám is gyakori, a Henrik ritka, mégis le tudják írni...

Gondolom a kérdező nem az extrém furcsa nevekre céloz, hanem azokra ami nincs a top 50-100-ban.

A top 100-ban benne van a Brájen.

Akkor nekem ezerszer inkább valami kevésbé népszerű, de normális név, mint az Artúr vagy ilyesmi.

Azt adtam, ami tetszett, nem néztem soha népszerűségi toplistákat.

Bennem az merül fel, hogy miért nézi meg egyáltalán bárki ezeket a listákat?

Nem teljesen mindegy, hogy hányan adták az adott nevet az elmúlt X évben?

Mitől lesz valaki kevesebb, ha van még egy olyan nevű a környezetében?

Szerintem ez pont fordítva van. Az hogy egy név gyakori, azt jelenti, hogy sokaknak tetszik.

Tehát a kérdés, hogy mért tetszik sokaknak egy név?

Vagy az, hogy ha tetszik egy név, adok-e mást csak azért, mert gyakori?

Ráadásul mondjuk az 1. gyereknél az ember nem ismeri a trendeket. En pl kisgyerekes családot sem ismertem, mielőtt szültem, szóval volt olyan név, amit én a saját korosztàlyomban még sose hallottam, és megdöbbentem, hogy gyakori pl Dominik.

Amúgy mi zártunk ki ezért nevet, a Mátét, ami minden szempontból szuper lett volna (hangzás, hossz, jelentés, tetszett mindkettőnknek, 1 Mátét ismertünk, aki párom barátja).

Mivel 2. leggyakoribb, ezért kizártuk. Ami helyette lett, az nincs benne a 100-ban, de ez full véletlen.

Amúgy a 10-100 közötti nevek már igazából nem gyakorik, az is számít, hàny gyerek kapja.

A fiam neve ugyanaz, mint az apjának, Péter. Direkt az egyszerűségre törekedtünk, meg ez nálunk családi hagyomány, hogy a fiú gyerek örökli az apja nevét, szép dolognak tartom.

Ha lesznek még gyerekeink, nekik is egyszerűbb nevet adunk, és ez szimplán azért van, mert nem tetszenek a Medox szintű nevek. Lassan már az számít különlegesnek, ha valakinek egyszerű neve van.

Szerintem csak annyiszor hallja az ember a gyakori neveket, hogy megtetszik neki. Nincs ebben semmi. Inkább adjon tucat nevet, mint valami olyat, ami nagyon egyedi, de később rohadt gáz lesz a gyereknek. Jó, nyilván nem csak ez a két opció van, de na... Nekem volt egy rokonom, akit Jusztinának hívtak, mostanában halt meg, kilencven év körüli volt. Nagyon aranyos néni volt, mindenki ismerte helyben, mindenkivel beszélgetett, de például egy csomóan, akivel akár több évtizede jóban volt nem tudta a hivatalos keresztnevét, mert mindenki Jucinak szólította világ életében, nem hivatalos körülmények között mindig úgy mutatkozott be.

Viszont én egy dologtól megyek falnak névadás téren. Amikor a szülő saját maga után nevezi el a gyereket, és még második keresztnevet sem adnak hozzá, mert minek. Ugye keresztnéven keresztül emlegetik az embert, és ahol ugyan úgy szólítanak mindig összezavarodás van, hogy most nekem vagy anyámnak szóltak. Komolyan, ha ennyire nem kreatívak legalább második keresztnevet hozzámvághattak volna, jó nagymamámékét nem, mert apai nagymamámé nem illett volna a nevemhez, anyai nagyimét meg szintén ne, mert nagynénémet és a lányát már úgy hívják. Tőlem akár még a Jusztinát is adhatták volna második keresztnévnek, papám testvére után, és akkor őt szólítják Jucinak, engem meg mit tudom én... Tinának... Vagy bármi... :D