Ha valaki ezt látja a nyílt utcán mit tehet?

Áruld már el kérlek, hogy ha valóban van gyerked, hogy végezted a dolgod a wc-n. :D Magatokra zartad az ajtót, a kulcsot meg feltetted a budi viztartalyanak tetejere? :D Vagy elmagyaraztad a gyereknek, hogy szepen vegignezi, ahogy anyuci kakil? :D

Amikor aludt, akkor is ultel melllette, es lested, hogy mikor ebred?

A fozest hogy oldottad meg argus szemekkel kemlelve kozben a gyermeked?

Taníts, mester, most jön a masodik baba, hátha profibb leszek. :D

Az én 10 hósom visitva ordít és bőg a kiságyban (kivéve ha alszik) meg a járókában. Nyáron 30 fokban már huzamosabb időre magamra sem kötöm. 10 órát egyedül vagyok vele minden nap. Szóval úgy kell főznöm, mosogatnom, takarítanom hogy ő ott motoz. Ha 0-24 minden percben csak őt lesném akkor konkrétan semmit nem csinálnék egész nap. Nyilván figyelek rá, de azért nem minden pillanatban csak őt lesem.

De szívesen kölcsön adom egy hétre ha úgy gondolod neked jobban menne. Ja nem. Az én gyerekem igenis nevelve leez

Az én drága anyukámnak hatalmas türelme volt.

VISZONT! A két nővérem között kicsi a korkülönbség, (én sokkal később születtem) állandóan veszekedtek, cibálták egymás haját, szegény anyukámat teljesen kikészítették. Mondta mindig, hogy mennyire fáj neki, hogy a két lány állandóan veszekszik. Mesélték, hogy volt egy nap, amikor tényleg egész nap ment köztük a cirkusz, anyu kérte őket szépen, hagyjàk abba. Aztàn valamelyik lány úgy becsapta a konyha ajtót, hogy kitört az üveg. Akár nagy baj is lehetett volna, ha valamelyikre ráesnek a szilánkok. Na akkor először mind a két lány kapott egy-egy pofont, érdekes módon lenyugodtak, tudták, hogy megérdemlik. Kicsik voltak, olyan 7-8 évesek, de mai napig azt mondják, hogy mennyire megérdemelték és csodálkoznak, hogy nem kaptak már hamarabb. Mind a ketten egészséges felnőttek, a gyerekkori állandó civakodások ellenére nagyon szeretik egymást. Akkor is szerették, csak közbe szeretetből püfölték egymást.

Szóval azt akartam ezzel mondani, hogy néha egy- két nevelő célzatú pofonba nem hal bele a gyerek, sőt..

Én egyszer vertem rá a gyerekem fenekére, úgy igazán, amikor álltunk a pénztárnál, kitépte a kezemből a kezét és kiszaladt a fotocellás ajtón az utcára... ahogy elindultam felé, ő szaladt tovább és közbe röhögött. 2 éves volt.

Amúgy egy angyal, nem is tudom akkor mi volt vele, előtte se csinált ilyet és azóta se, de akkor ezt nagyon viccesnek találta, hogy rohangál a parkolóba az autók között. Aki csak azt látta, hogy mielőtt beraktam a gyereket a kocsiba, kapott egyet a fenekére, az lehet kiírta ide a kérdést, úgy, mint te, hogy úristen ez a nő veri a gyerekét. De nem érdekel, mert akkor ott akár az életébe is kerülhetett volna ez a kis “szórakozás anyával”...