Ha valaki ezt látja a nyílt utcán mit tehet?

Sokat sajnos nem tehet egy külső szemlélődő. Igaz, nem mindegy, hogy mennyire/hogyan verte meg a gyermeket. Odasuhintott neki párszor a fenekére, vagy ököllel verte a fejét? Nagyon nem mindegy.

Nem tudhatjuk, mi volt az előzmény. Lehet, hogy egész éjjel nem aludtak valami miatt. A gyerek(ek) egész nap nyűgös(ek), ahogy anyuka is. Aztán elindulnak bevásárolni, gyerek elkezd dobálózni, mert nem kap meg valamit a boltban. A hiszti már tart reggel óta, és anyuka tartja magát. A gyerek egy óvatlan pillanatban egy tele üveggel fejen dobja a forgalmas úton vezető anyukát, akinek elpattan az utolsó idegszála is, amikor épphogy nem okoz balesetet... Ez egy variáció.

Az is lehet viszont, hogy folyamatosan bántalmazza a gyermeket - nem lehet kizárni. Sajnos egy 3 perces jelenetből nem lehet megmondani.

Anyuka biztos szörnyen érezte magát utána, de ha épp elüt valakit, vagy miatta hal meg valamelyik gyerek a háta mögött, akkor még szörnyebben érezné.

Nem tudhatod az elozmenyeket. Lehet mar elmondta neki 125x hogy hagyja abba. O meg vezet kozben, kozben a masik gyerek esetleg ordit, a nagyobbik hisztizik valamiert, lehet ezen kivul rossz napja is volt, meleg volt. Nem tudhatod. Lehet a vilag legjobb anyukaja is. Barmi tortenhetett elotte, semmit se tudsz az eleterol. Ennyire durva jelenet nalunk meg nem volt, de pl 5 eves uncsitesonal mar lattam olyan bicskanyitogato magatartast, h ha vezetes kozben csinalta volna, nem

Is tudom mit csinal vele az apja. Az en 3.5 eves gyerem a multkor, ugy h elotte millioszor elmondtam neki, h ne tegye, felemelte a 9 honapos testveret es fejjel leejetett a padlora. Ott en is megborultam es nagyon kiabaltam vele es kettot rahuztam a fenekere es felvittem a szobajaba gondololkozni par percre. Nem vagyok ra buszke. De azon a napon ez mar a sokadik csepp volt a poharban. Ha valaki az alapjan az 5 perc alapjan itelne meg engem, azt mondana rossz anya vagyok, pedig a lelkem kiteszem ertuk, imadom oket. Ne itelkezz, mert semmit nem tudsz errol az anyukarol.

Nagymamám szokta mondani, hogy "inkább a gyerek sírjon, mint én."

Olyan szituációkra mondta ezt, amikor hangerővel és taslival nevelt veszélyes helyzetekben, mert sajnos olyan világ volt, hogy nem volt biztos, hogy lesz ideje kétszer elmondani, ott lenni a veszélyhelyzetben.

Mert ezzel nevelt és hatékony volt, egy olyan világban, ahol nem lehetett GYES-en otthon ücsörögni, bizony első hetek után kemény munka volt és 5-7 gyerek mellette. A rossz tettekre azonnali negatív visszajelzés volt a válasz a gyereknek, és nem szaranyaságból, hanem szeretetből, mert az életét jelenthette, ha megértette elsőre.