Kellemetlen helyzet, de így maradtam hiteles a gyerekem szemében. Baj, ha ez fontosabb?
A lányom nemsokára 6 éves lesz. Nagyon beszédes, kicsit gátlástalan is, de elképesztően kedves és jószándékú, tehát nem szoktam a cserfes szája miatt "beégni", mert olyan kis tisztalelkű, hogy aranyos, kedves dolgokat mond, de azt mindenkinek. És nagyon őszinte!
Nem is lenne ezzel baj. Tegnap azonban kénytelenek voltunk egy családtaggal együttlenni (mióta van a járvány heti egy találkozó helyett, majdnem napi szinten látjuk egymást).
Velem kb egyidős nő, neki is vannak gyerekei. Azt mondanám magunkról, hogy a két véglet vagyunk mindenben.
Az egyik ilyen téma a gyereknevelés. Nem akarom minősíteni, de tény hogy rengeteget ordít, ami a lányomat nagyon zavarja ha hallja (én sosem szoktam vele kiabálni).
Legutóbb is kiabált teljesen ok nélkül a gyerekével és úgy zárta a mondatot hogy "mert csak". Nálunk ha ezt mondja a lányom nekem valamire (kis ismerőseitől mostanában elszedte és próbálkozott ezzel), én mindig mondom neki hogy ez nem válasz. Mondja el miért mondja amit mond, nem haragszom, bármi is legyen az! Én is mindig megindokolok mindent, semmit nem tiktok "csak".
Na és itt a baj. A nagyhatalmú anyukával közölte a lányom hogy "ez nem válasz", mikor éppen szidta a gyerekét.
Nyilván aláásta a tekintélyét a gyerekei előtt. Megértem, hogy ez dühítő volt, de szerintem túl lett reagálva. Utána nyilván beszélgettünk róla, de abban a helyzetben én is valójában azt gondoltam. A különbség nyilván az a pár év, ami köztem és a lányom között van, én nem szólok bele.
Teljesen kiakadt anyuka, hogy akkor ott nem ezt várta, hogy semmit nem szólok. Persze azóta mondtam, hogy utólag beszéltünk róla. Azt persze nem mondtam, hogy mit, de azt nem is kell tudnia. A lényeg hogy próbáltam tenni az ellen, hogy még egyszer ez legyen.
Szerintem ezen csak túl kellett volna lépni. Ő is mondja el a gyerekeinek hogy mit gondol a helyzetről, én is elmomdtam. 6 éves gyerek, és csak azt mondta amit hall tőlem.
Mit kellett volna tennem? Azt megbeszéltük, hogy nem szól bele ilyenekbe többet. Most ez elhangzott... vagy talán "fájt neki az igazság"? Értem ezt úgy hogy talán ő is érzi, hogy nem kellene ilyeneket mondania?
Én sem értek veled egyet.
Meg kell tanítani a gyerekednek azt is, hogy nem mindenki ugyanúgy gondolkodik dolgokról, mint ti.
Mint ahogy azt is meg kell tanítani, hogy mindenki másképpen reagál dolgokra.
A gyerek az "csak" gyerek. Lehet igaza, sőt sok gyereknek nagyon jó meglátásaik vannak, de tudnia kell mibe szólhat bele és mikor kell hallgatnia.
Azzal a másik anyukával nincs olyan viszonyban, hogy csak úgy rászólhat. Mint ahogy a másik anyuka sem oktathatja ki csak úgy a te gyerekedet.
Veszélyes helyzet is kialakulhat abból, ha egy 6 éves azt gondolja, ő jobban tudja, mint egy felnőtt.
Gondolom szeptembertől kezdi az sulit (6 éves), ott a tanár is sokmindenre fogja azt mondani, hogy csak. Nekünk a matek tanár kedvenc válasza volt. Vannak dolgok, amiket csak el kell fogadni, nincs mit magyarázni rajta.
Valaki már írta, hogy nem tudhatod mi volt az előzmény. Lehet már 100x megkérdezte a gyerek és az anyuka türelmesen válaszolt is, majd a 101. alkalommal megelégelte és már csak az a válasz jött ki.
13!
Majd akkor is így gondolod ugye, amikor egy járókelő szól be neked valamit, ugye?
"Én is úgy gondolom, hogy egy 6 éves kislánynak nem kéne beleszólnia egy felnőtt dolgába. Ő egy gyerek, a másik meg egy felnőtt, nincsenek egy szinten, nem mondhat neki ilyet."
Valóban nincs egy szinten a legtöbb kisgyermek és a legtöbb felnőtt.
A legtöbb kisgyermek és sokszor az állatok értelmesebbek, mint a legtöbb... nagykorú ember.
Sokat tanulhatunk mindannyian az óvodásoktól pl lényeglátást és őszinteséget. Sokat felejtünk óvodás korunk óta,sajnos. Egyéb dolgokat meg az ovis tanul meg tőlünk.
Felsőfokú végzettségem ellenére (vagy pont ezért?) odafigyelek a kisgyermekek meglátásaira. Természetesen szocializáljuk a kisgyermekeket, fejlesztjük, csak éppen nem mindegy, hol a határ és hol vannak az arányok. Ilyen helyzetben büszke volnék, a kedves kérdező helyében, hogy KÉPMUTATÁS HELYETT a kislánya kimondta a tutit a buta "felnőttnek". Amennyiben tényleg tendenciózusan ilyen attitűd jellemzi az idézett rokont.
(Más kérdés, hogy nem ismerjük a hátteret, nem tudhatjuk egy ilyen kérdésnél, hogy a kérdezők mennyire reálisan festik le a képet, esetleg akaratlanul torzít, mindenesetre abból vagyunk kénytelen kiindulni mi válaszolók, amit leírnak a kérdezők.)
16 itt nem az a kérdés, hogy igaza volt e a kislánynak. Hanem hogy igenis megvannak a határok, amiket nem lépünk át. És semmiképpen nem engedem a gyerekemnek, hogy egy másik felnott tekintélyét aláássa a saját gyerekei előtt. Mert ha meg a felnőtt lerendezi a 6 éves kislányt az anyja helyett, akkor most ez lenne a baja a kérdezőnek, pedig en biztos nem álltam volna meg szó nélkül, ha már az anyja nem szólt rá. Mert nem az en feladatom más gyereket nevelni, de nem turném, hogy az en tekintélyemet ássa alá a saját gyerekeim előtt. Ez nem való és valójában karos. És igen nem ismerjük az előzményeket, az anyukat, a gyerekeit, a családi viszonyaikat.
Nem feltétlen értek egyet azzal, hogy MINDENT magyarázgatni kelljen. Van amit meg kell csinálni akkor és ott amikor mondom. Később beszélgethetünk az értelméről de szép is lenne ha a gyerekem nem állna meg addig pl az utcán amíg el nem magyarázom neki hogy el fogja ütni az a csinos piros kamion ha nem áll meg MOST-hopp már meg is halt, mire végig mondtam. Ha azt mondom állj, gyere, fejezd be, ott nincs helye miértnek. Később miután megállt, odajött, abbahagyta megbeszélhetjük, de akkor és ott nincs helye miértnek.
Nagyon sok okos-értelmes- tökéletes szülő van.
1. Lehet egy ilyen helyzetet hirtelen én sem tudtam volna azonnal lereagálni helyesen.
2. A kislány azért mert 6 éves, hála a szüleinek nagyon értelmes és helyen van a szíve.
3. Jól tette, hogy egy bunkó szülőnek adott egy kis gondolkodási lehetőséget azzal kapcsolatban, hogy lehet másként kellene beszélnem a gyermekemmel. ”Kicsit beégette”
4. Es igen egy 6 éves ne szóljon bele a felnőttek dolgába, viszont ők meg őszinték.
Nem mindig lehet őket kordában tartani.
És mert most őszinte volt a kislány és helyen volt az esze, nyugodtan legyen ilyen a későbbiek folyamán, ha neki lesz igaza ugyan így álljon ki majd magáért, gyerekkel - felnőttel szemben.
Talpraesett lesz legalább.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!