Érezte valaki úgy, hogy megbánta a gyerekvállalást?
És mit szeretnél, mi legyen a gyerekeddel? Őszintén. Tűnjön el csak úgy, mintha nem is lett volna? Nem hiányozna? Örökbeadnád? Lenne szíved? Ott hagynád a nagyszülőknél? Kiraknád az út szélére?
Értem, hogy most elkeseredtél. Vannak ilyen napok, időszakok. 3 fiút neveltem fel, voltak bőven hullámvölgyek. Apuka hol van? Nagyszülők? Ha nem elérhetőek, keress egy bébiszittert 1-2 órára, menj el futni, fodrászhoz, vásárolni, vagy ülj le olvasni, zuhanyozz, pihenj. Nem szégyen ez, nagyon nem. A gyerekednek egy kiegyensúlyozott, pihent anyukára van szüksége, nem pedig egy félig idegroncsra.
Apuka este 7 után ér haza. Nagyszülők semmit nem segítenek...
Igen úgy érzem összepakolok és elstaladok jó messzire ahol végre a régi énemre találhatok. Hogy letudok ülni 1 percre visítás nélkül, hogy végig tudom gomdolni nyugodtan pl ma hova is akarok menni, hogy ne érezzem, hogy egy gép vagyok aki reggel kel ellátja a gyereket este fekszik másnap újra..belefásultam.Szégyellem magam de kiborultam. Férjem tudja. Azt mondta minek akartam. Mondtam ha tudom ilyen soha nem kell gyerek. Ordítok a kicsivel mert nem birom a viselkedését. Ha elmegyek egyedül valahova nem akarok hazamenni mert addig újra a régi vagyok aki higgadt nyugodt és jókedvü. De jön az idő infulnom kell elkap a szomorúság és a sírás. Menni haza a monoton rabságba.
Igen eltudnám hagyni öket mint hogy megbolonduljak. Nem tudom mi lenne utána. De ezt nem birom. Bár ugorhatnék egy 6 évet előre az időbe.
Neked egyszerűen segítség kell. Beszélj a férjeddel, hogy több támogatásra van szükséged, lelkire is. Szóval a minek akartál gyereket kérdés nem segít..
Illetve add be bölcsibe! Komolyan! Idővel jobb lesz, hidd el. Addig pedig rengeteget segíthet ha a gyerek bölcsiben van, te pedig kicsit magaddal foglalkozhatsz, pihenhetsz vagy visszamész akár azonnal dolgozni, felnőtt emberek közé. Amelyik neked jobb.
Én is néha így éreztem, néha.. 5 hónapig, most álltam helyre, hogy végre rá bízom heti 3x valakire. ( rokon, vagy bébiszitter)
Ez a 3 alkalom úgy van, hogy egyszer elmegyek kávézni, barátnőm a pultos, és bevásárolni) hétfőn) ez kb 1 óra. Nagyon jól esik így indítani a napot..
Utana csütörtökön edzeni megyek ez másfél óra, ha kardio van akkor 1 óra
És vasárnap délután elmegyünk párommal sétálni, meg inni valamit.
El lehet ítélni. De mindneki más, mindenkinek máshol vannak a határai.
Így boldog vagyok én is és a kisfiam is.
Nagyon jó!
Ráadadul vasárnap nem is hiányol,mert alvás időben megyünk..bár amúgy sem szenvedés neki. Eddig egyszer sem sírt, inkább csak nyorszorgott, hogy ne menjünk. Ennyit kibír mással,sőt olyannal van, akit ismer és szeret.plusz tudja milyen a napirend és mit szabad, mit nem. :)
Így boldog mindenki.
Pedig én 4 hónappal ezelőtt már majdnem elakartam válni, hogy majd én leszek a szingli anyuka és bulizok. Hát elmentem egyszer bulizni, párom nélkül, na soha többé. Elég volt. Rájottem... 🙄
Köszönöm
Igen sose tudnám elhagyni. Csak amikor rossz hisztizik akkor tényleg képes lennék világgá menni. Az a baj senkivel se marad meg csak velem. Férjemmel se. Így nehéz. Nagyon bánt a férjem viselkedése mindenben engem hibáztst. Miattam lett ilyen nem foglalkoztam vele eleget akkor nem lenne ilyen hiperaktiv...
Töle nem kapok semmi támogatást. Bizony sirok sokszor, hogy miért kapom én ezt. Miért kell még most is szenvednem elég volt gyerekkoromban...
Nagyon kivagyok és nagyon szomorú. Ez a 24 órás itthoni munka kikészít. Bölcsibe nem jár mert hetente beteg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!