Na szóval! Szegény Kisfiú anyukáját agyon taposták sokan, amikor a kicsit elütötte az autó. Merthogy olyan nincs, hogy nem fogom elég erősen egy 4 éves kezét! Hogy is van ez? Hol vannak ezek a megmondó anyukák?

Nyilván azok az anyukák akiket te látsz, nem ugyanazok akik a cikk alá a lincselő kommenteket írják.

Rejtély megoldva.

És tényleg nyugodjál le..magadat szívatod teljesen feleslegesen ha ilyen agyalsz és ilyeneken háborogsz.

Ettől persze nem normális ha anyukától 5 méterre lemaradva teker a kisgyerek és esetleg anyukának fogalma sincs róla mi történik a gyerekkel, de ennek és a kérdésednek igazából semmi köze egymáshoz, két külön dolog.

Interneten bárki lehet tökéletes anya. És sokan hiszik, hogy velük nem történhet baj. Mindaddig amíg egyszer meg nem történik és rá nem jönnek, hogy nem minden fekete vagy fehér.

Egy ismerősöm az ügy kapcsán feltette a kérdést Facebookon, hogy más anyák hogy védekeznek ez ellen (az ő fia ugyanis csak pár hónapos, így nem járatos a témában), és hányan leírták, hogy mindig figyelnek... Egy anyuka konkrétan leírta hogy ő mindig úgy cipeli a két kosarat hazafelé a boltból hogy ugrásra készen van, ha kell eldobja mind a kettőt és szalad/ugrik a gyerek után. Ennél naivabb gondolatot talán még soha nem is olvastam, ugyanis mire eldobja a két kosarat már kész is a baj, ha rosszkor történik..

Furán fogalmazott a kérdező, de végülis igaza van.

Én biztonságos helyeken hagyom rohangálni, de kereszteződésnél vagy forgalmas helyeken mindig erősen fogom a kezét.

Én is kézszorongatós vagyok, 4 éves koráig(amíg nem éreztem megbízhatónak)szorítottam a kezét és nagyon figyeltem, ha megpróbált elengedni autós részen, rákiabáltam, jó kis gát van benne, hogy ledermed, ha ráüvöltök, de a kertvárosi kihalt utcánkban nem érdekli a dolog, tudja, hogy elengedhet.

Ha kísérem fal mellett megy, ha kutyás kerítés, előttem, de még manapság is nagyrészt fogom a kezét, 5 éves.

Az viszont fix, hogyha nem fogom akkor is figyelem, volt már, hogy be akart nyúlni kerítésen és ráordítottam, ledermedt. Ütni nem ütöm.

Nem szaladna ki, de ha mégis, biztos, hogy időben rákiabálnék.

Nem osztottam ki senkit, én úgy tudom 3 éves volt a gyerek..

Amúgy a legtöbben tényleg nem figyelnek, vagy letojják, akiknél volt már nem tudom hogy esett le, nem láttam miben botlott meg, nem tudtam elkapni, csak egy pillanatra fordultam el, azokra én nem bízom/nem bíztam. Nálunk ilyen egyszer volt, felelőtlen voltam, mert az ágyon hagytam, megindult, leesett, végig láttam, elkapni nem tudtam. Kis puklija lett. Azóta semmi, a nagyobb sérülés lehetőségét is elhárítom, kicsiket hagyom sérülni, de a leesése óta egyszer sem lepett meg semmivel

oviban bezzeg gyűjti a foltokat, meg rokonoknál is.

A saját gyerekkoromban rengeteget sérültem, ahogy látom anyám hogy unokázik, csoda, hogy életben maradtunk, csak pár csontunk tört.. A legtöbben szerintem nem figyelnek eléggé.