5 éves fiam csak a nasikat hajlandó enni! Mit tegyek?

Működőképes megoldást én sem tudok. Az enyémmel aztán lehet "következetesnek lenni"... Azt sem bánja, ha már nem bír megállni a lábán az éhségtől, csak esik el lépten-nyomon. Akkor sem eszik. Legfeljebb üres kenyér megy, ha már nagyon a végét járja.

Én nem adok neki nasit. De hiába, az oviban igenis kap, ez óriási tévedés, hogy nem. Ma pl. tejszelet lesz az uzsonna. Tegnap cukros briós a tízórai. Ebédhez sokszor szörp. És a gyerekem nem h.lye, már 3,5 évesen is megmondta, hogy ott úgyis kap valami "finomat", addig meg kibírja. Ennyi.

Nem a legjobb megoldás, de én speciel nasit csináltam a normális ételekből.

Problémás a fiam, nem eszik. Nem feltétlen azért, mert nem szereti, hanem mert fölösleges időpocsékolásnak tartja az étkezést.

Így ráálltunk arra, hoogy nem kenyér meg péksütemény van, hanem helyette abonatt, puffasztott búza/rizs szelet, grissini. Hús, felvágott helyett cabonassi vagy hasonló vékony kolbász, nuggets (főtt csirkemellet szoktam kirántani) és pl imádja a rántott párizsit :o

Ha édességet akar, akkor van joghurt, gabonapehely, vajas-mézes kenyér.

Mondjuk lehet, hogy önmagában joghurton is elélne.

Ebédre csak olyasmit kap, amit szeret és ő kér. Nagy meló volt, de kín keservesen összehoztunk egy cca 12-14 tételből álló listát, hogy mit hajlandó megenni főtt ételként. Most minden hétvégén előre megbeszéljük. Ő választhat, hogy melyik nap mit enne, én megcsinálom, de később már nincs variálás. Ma pl pizza az ebéd, holnap paradicsomszós főtt krumplival (szigorúan hús nélkül, nem is értem, sosem ettük így magában, de ő csak így eszi meg), tegnap krumplipaprikás virslivel (nyilván utóbbi volt a fő élelemforrás, a krumpli csak amolyan maszatolásnakvaló).

Mondjuk ez az ovis étkezést nem oldja meg, de otthon talán kezelhetőbbé válik a helyzet. Suliban meg egyszerűbb lesz, mert oda már vihet majd magával kaját.

#23as vagyok, és még leírnám:

Étellel nem büntetek!

Nincs olyan, hogy most eszünk, ha te nem ,akkor később nincs kaja. Csak jobban megutálja az evést. Akkor eszik, amikor éhes (normál kereke között. Persze este 8 után már nem, mert nem tud nyugodtan aludni, és este 6 után sincs már cukros lófitty, szóval az éjjel nem tartozik az "amikor akar" időtartamba). Nem vagyunk egyformák, egyáltalán nem biztos, hogy ő is éhes szombat délben, amikor én. Megterítek, kérem, hogy üljön le. Leül, nem eszik, kéri, hogy mehessen el. Nem teszem el 20 perc múlva, hogy büdöskölökéhezelvacsoráigésvisszakapodahúsleves, hanem ott hagyom (normál keretek között, nyilván nem addig, hogy megsavanyodjon), amikor éhes jön, kéri, hogy melegítsem, eszik.

Ha pár kanál után már nem húslevest enne (nincsmásnemazértfőztemhogynezabáldmeg), akkor nem eszik. Ha a rántotthúst, burgonyapürét 2 órával később enné, akkor 2 órával később eszi, mert akkor éhes.

Étkezések között folyamatosan van az asztalon pucolt, felvágott alma, szőlő, ha nagyon nem evett napközben, akkor kis tálban már marék gabonapehely, vagy néhány szem sós perec.

NEM éhezhet a gyerek. Irányíthatom, hogy mit egyen, de nem kényszerítem, hogy egyen, ha nem akar. Semmi szükségem nincs egy evészavaros kamaszra pár év múlva csak azért, mert nekem, az anyjának semmi nem volt jó, amit ő az asztalnál csinált.

25ös szerintem meg, kell a rendszeressėg az ėtkezėsben is. azaz megvan az ideje a reggelinek a tízórainak, stb.

Az oviban/suliban sem akkor ehet amikor ő akar!