Kb. mikor érik be a kisgyerekeknél az empátia?
Kisfiam most 3 és fél éves, dübörög a dackorszak ezerrel. Mostanában észrevettem, hogy egyáltalán nem érdekli, hogy érzem magam, de közben tudja, ha baj van, mert rákérdez.
Példa: 1 hete ketten voltunk és nagyon rosszul voltam, muszáj voltam lefeküdni, nem aludtam, csak pihentem, de mondtam, hogy hozzon játékot, játszok Vele. Arra kertem, hogy ne kelljen felkelnem, csak ha nagyon muszáj. Eleinte cuki volt, hozott nekem zsebkendőt és megsimogatott. Ahogy megunta, egyre durvább lett, majd a fejemen ugrált, hiába mondtam, hogy ez nekem nem jó és nagyon fáj, annál jobban csinálta.
Nagyon mérges lettem és persze az állapotomon nem javított, de rontott.
Mikor lenyugodtak a kedélyek, azon gondolkoztam, ezt hogy kellene megtanítani Neki, hogy ilyen helyzetben legyen türelmesebb és együttérzőbb. Persze beszélgetek Vele erről is, de nem tudom, hogy kellene. Vagy idővel beérik ez is?
Van a tanult és a veleszületett empátia. Én első perctől mindig nagy hangsúlyt fektettem az érzelmekre, azok megnevezésére,arra, hogy melyiket hogyan reagáljuk le. Igyekszem rengeteg közös, értékes időt tölteni vele, de mindig is volt,amikor egyszerűen az én dolgom volt előtérben. Ezt már piciként is tudta,hogy pl anya most tornázik vagy zuhanyzik és én addig mellette játszok. Olyan 2 lehetett,amikor ha látta, hogy szomorúak vagyunk,akkor odajött megölelni, megsimogatni. És ez azóta csak fejlődött. Bár nálunk dackorszak sem volt és bármikor szóltam,hogy most anya-apa alszik,rosszul van,akkor hozta a plédet,betakart és magától elhúzódott játszani. Most 4,5 és ezt az oviban is dícsérik.
3,5 évesen már nem kicsi. Határozottan mondd el neki,mi a helyzet és a véleményed. Ha nem működik,viselkedj te is így vele,mikor ő van helyzetben és kérdezd,meg hogy neki hogy esik. Légy türelmes amúgy,kialakul.
De amúgy ez nem feltétlenül az empátia hiánya,hisz írod,hogy azért észreveszi és segít neked. Lehet,hogy inkább azt nem tudja kezelni,hogy nem ugrálsz úgy,ahogyan és amikor ő elképzeli.
A fejeden ugrált?
Szedd le magadról, ha nem használ a szép szó.
5 évesem van, változó, mikor tud együttérezni, ha heves érzései vannak, nagyon nem érdekli mennyire rossz a másiknak, persze utólag megbánja, de abban a pillanatban tesz rá.
Ahogy néztem az oviban fele fele az arány, vannak hevesebb gyerekek és nyugodtabbak. Mind érti, ha valami nincs rendben, de nem mind tud helyesen cselekedni adott helyzetben.
Attól függetlenül, hogy meddig engedünk a gyereknek, azért igyekeznek feszegetni a határokat. Tulajdonképpen itt nem az volt a kérdés, mit csináljak Vele, mert Ő is tudja jól, mi a határ és általában be is tartja. Én sem hagyom, hogy a fejemen ugráljon. Viszont gyerekből van és időnként nem erdekli a körülmények.
Az volt a kérdés, ilyen helyzetben hogy tudom elmagyarázni Neki, hogy mit okoz ezzel úgy, hogy egy 3 éves meg is értse. Nem fogok én is az Ő fején ugrálni, mert azzal nem oldok meg semmit.
Persze köszönöm, hogy válaszoltatok, volt közöttük hasznos is 😊
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!