Hogy lehet "megúszni" a válogatósságot?

Sehogy.

Nagyon büszke voltam a másfél éves lányomra.Mindent megevett.Azt gondoltam bennünket nem fog érinteni a válogatósság:)Aztán 2 éves lett és pillanatnyilag az aktuális hangulata dönti el, mit is eszik meg és mit nem.Imádja a brokkoli krémlevest, tegnap speciel nem imádta.Tegnapelőtt húst evett volna hússal, ma köszönte de nem kérte.Egyedül a tésztát eszi lelkesen.

"Szerintem az extrém válogatos gyerek úgy alakul ki, hogy a család nem eszik együtt. A szülö oda dobja a gyereknek a kaját, hogy egyen, de ö nem ül le enni. A gyerek nem éhes, vagy nem tetszik neki az enni, a szülö ad mást helyette. "

Mindig a gyerekkel eszem, leültem vele, még azt is megettem, amit amugy nem szeretek az ize miatt, és soha nem mondtam neki, hogy nem szeretem. Mindent megevett a nagy az oviig, kivéve a húst(max fasirtot, mert az nem hus, neki), de utána szinte semmit, max rántottát, parolt rizst es virslit, mert az x meg a z nem eszi az oviban. Most nagycsopis lesz, és elértem, hogy ujra egyen olyanokat, ami a többiek "nyomására" fujj volt.

Hidd el, nem ezen mulik a válogatosság.

Szerintem minden gyerek válogatós. Az a lényeg, hogy ne csinálj ebből nagy ügyet, mert ebből lesznek a későbbi evészavarok. Én gyerek koromban, ettem amit akartam, szerintem nem néztem ki rosszul, de anyámnak mániája volt, hogy keveset eszem, válogatós vagyok. Elvitt orvoshoz, feliratott valami étvágyjavítót. Teljesen kiakadtam, hogy nem vagyok beteg, nem vettem be a gyógyszert, és onnantól még annyit sem ettem, mint előtte. Majdnem gondom lett belőle, hogy ilyen bolond volt.

És aztán úgy voltam vele, a gyerek eszik, ha éhes lesz, senki nem halt még éhen terített asztal mellett. Nem ettek. Mindkét gyerekem elég sokáig szopott, 1 éves korukig alig ettek mást, inkább csak gyümölcsöt meg anyatejet. A lányom 12 kg volt 1 évesen, úgy nézett ki, mint egy felfújt lufi. Kicsit én is aggódtam, hogy nem eszik, de a doki szó szerint kiröhögött, hogy soha nem látott még ilyen jó húsban lévő gyereket.

Aztán elmentünk anyámhoz, ő úgy kezdte, hogy jól megtömte a gyereket süteménnyel. Aztán persze a gyerek nem evett ebédet. Jött a dráma, hogy milyen rosszul nevelem én a gyereket, hogy nem eszik. Aztán másnap felhívott, hogy látott a tévében egy kisgyereket, aki éhen halt, mert az anyja nem etette, és egyből én jutottam eszébe, hogy az én gyerekem is éhen fog halni. Meg is állítottam, hogy az evésbolondériája az évek során csak súlyosbodott. Hozzáteszem, a kishúgom túlsúlyos, mert ő hagyta magát tömni, anyám szerint mindig ő volt a falu szépségkirálynője, hát én meg elég ronda voltam, mert sovány voltam.

Aztán az anyatej hatása kb. 3 éves korukra elmúlt. Válogatnak. Engem meg nem érdekel. Ha nem eszik, hát éhes marad. Az oviban-suliban állítólag mindketten mindent megesznek,itthon alig valamit. Főzök minden nap két fogást, ha nem tetszik az egyik, egyen bőven a másikból. Van, hogy csak levest esznek. Gyümölcsöt esznek minden nap. Napi egy csoki, de csak ebéd után. Hát, elég soványak, de most mit csináljak, én is ilyen voltam, a férjem is. Inkább, mint hogy dagik legyenek.