Mi a véleményetek arról az anyukáról, aki bura alatt tartja a gyerekeit?

16-os, nyilván! De én a folyamatos fertőtlenítésre céloztam! Arra, hogy kinyírja a gyerekek immunrendszerét, mert mindent hipóz!!! Napi többször fürdeti őket, mert “bacisak”. Teljesen más, ha azért nem viszi valahova, mert csak nincs rá igény, meg tök más, hogy azért, mert retteg, hogy a gyerek koszos lesz és össze szednek valamit. De mégis hetente beteg valamelyik. Volt azoknak már minden féle fertőzéstől kezdve minden! És nem az, hogy kicsit folyik az orruk, hanem mindig nagyon betegek, többször voltak kórházban.

Óvodába kocsival viszi őket amúgy két utcával arrébb!

Nála ez szerintem már betegség.

Legrosszabb esetben azt gondolom az ilyen anyukáról, hogy mentális problémája lehet. Feltételezem, hogy nem akar rosszat a gyerekeinek.

Hol van a gyerekek apja? Ő nem viszi őket sehová?

Vásárolni sem mennek? Bicikli, motorozás?

Te ki vagy a történetben? Honnan tudod, hogy ilyen ritkán mozdulnak ki?

Mondjuk ha betegesek, akkor szerencsére nem viszi őket a játszótérre, hogy fertőzzék a többieket.

Amúgy egy köhintés és én sem viszem oviba a nagyot. Ha már az enyém kezd beteg lenni, akkor a többi gyerek is a csoportból. Mivel megtehetem, hogy otthon maradok vele, nem szenvedtetem őt se és magamat se, hogy esetleg komolyabban elkapja.

Irigylem. De jó is lenne mindig itthon! ;)

Ezt gondolom.

Akár az 5 évest is tarthatta volna egész évben otthon a kicsire hivatkozva. Jegyzői felmentést eddig lehetett kérni ilyen indokkal is.

Kerekítő.. stb. feleslegesek, ha otthon éri elég inger. Ha valakinek van testvére, ez 100 %-ban elég szocializációnak. Egykének is max. akkor kell (nem pedig opcionális), ha anyuka-apuka egy mondókat vagy dalt se tud.

Törődj a magad dolgával! Nem, attól hogy rokon vagy, még semmi közöd.

Jaj ez az immunrendszer duma nagyon jó... engem pont úgy neveltek fel a szüleim, hogy mennem kellett velük mindenhova, állandóan rángattak magukkal, alig voltunk otthon... beteges vagyok/voltam, rengeteg allergiával, asztmával.

Ezenfelül pedig gyerekként is, felnőtt fejjel is utálok kint lenni, amikor csak tehetem a lakásban lennék. Szóval jól sült el a dolog, tényleg...

Amúgy meg jesszus, ha én azon pörögnék hogy melyik ismerősöm mennyit viszi ki a gyerekeit...kezdjük ott, hogy nem is tudom, mert nem figyelem, mert kit érdekel?

Nyáron,júliusban születtem.Ahogy hazaértünk,onnantól végig az árnyékban voltam kint napközben a babakocsiban,a levegőn,sokat is aludtam,nem voltam hasfájós.Ahogy bejött az ősz,normálisan fel voltam öltöztetve,és ugyanúgy sokat kint voltam,de még télen is pici időket.Rendesen ettem,soha nem voltam beteg.

Ez lenne a normális,nem az hogy bezárom a gyereket,és nem merem kivinni a levegőre.Ezekből lesznek aztán a nyámnyila gyerekek,akik mindentől félnek aztán.