Kamaszok! Mi volt életetek legnagyobb kihágása?

Bolti lopás. Ez alatt ne nagy értékű tárgyra gondolj, hanem pl cukormentes protein szelet ami amúgy marha drága, Kinder bueno, kimérős magvak ilyesmik.

Megbántam? Egyáltalán nem. Nem bántottam ezzel senkit, sem a boltot sem a céget. Legyártják 100ftert és eladják 600ert. Én meg Nem fogok ilyenekert pénzt kiadni. 16/17 évesen (17l)

Volt pár.

Augusztus 20 Budapestre felutaztunk, kb 150 km, azt kamuztuk, hogy a szomszéd faluban vagyunk egy osztálytársnál. Ekkor 15 éves voltam.

Aztán 15 évesen kiutaztam Belgrádba egy sráchoz , akit neten ismertem meg. Szülőknek azt kamuztam, hogy Szegeden vagyok a barátnőmnél akik előtte 1 évvel oda költöztek. Na ez elég veszélyes volt, hála ég a srác nem valami pszichopata gyilkos volt, nem tudom hogy gondoltam ezt. De azóta is szuper barátok vagyunk a sráccal amúgy!! Több mint 10 éve..

17 évesen majdnem túladagoltam magam egy koncert előtt, azóta egyszer se használtam semmi kábszit, legalább az intő jel volt, nagyon megijedtem tőle...

Szexeltem egy sráccal a suli folyosón, 16 évesen. Igaz este 6 körül volt, esti rendezvény volt, mi előbb bementünk kicsit :) Szóval alig volt valaki az épületben.

Hjaj, régi szép idők :)

Szerettem veszélyesen élni

26N vagyok már most :D

Kimásztunk a koliablakon kocsmázni gimiben, majd hajnali háromkor szerintünk észrevétlenül visszamásztunk. Ezt kb háromhavonta egyszer.

Anyukámnak azt mondtam, hogy az egyik osztálytársanékhoz megyek ottalvós bulira, pedig igazából az egyik barátomnál aludtam. (Anyukám nem engedte, mert én 16 voltam a srác meg 21) de ott is buli volt, voltunk vagy öten, nem bántam meg.

Biztosan volt még pár dolog, de most nem nagyon jut eszembe semmi.

Kisgyerekkorom legnagyobb kihágása az ötszöri, kb. 60-70 ezer forint összegű bolti lopás volt.

Kamaszkorom legnagyobb kihágása pedig az volt, mikor a 2018-as nyáron rendszert csináltam abból, hogy kiszöktem otthonról. Alapvetően szerintem ez nem lenne akkora bűn, nem mondom, hogy ez a követendő példa, de szerintem minden gyerek szökött már el egyszer-kétszer otthonról. A probléma ott volt, hogy 10 körül, mikor a szüleim elaludtak, indultam el. De nem úgy, hogy kisétáltam az ajtón. Az túl egyszerű lett volna. :) A mi erkélyünk párkányára állva átléptem a szomszéd erkélyének párkányára és ő engedett ki az ő ajtójukon. A gond ott van, hogy a hatodik emeleten lakunk, olyan 23-25 méter magasban. Pár centi, egy rossz mozdulat és most nem tudnám ezt, itt írni. A másik dolog, a szomszéd hölgyet nem érdekelte, hogy merre vagyok, mit csinálok. Bármi bajom esett volna, senki nem tudta volna merre vagyok. Mindig egy bizonyos társasághoz, és néha abból egy fiúhoz szöktem. 4-ig - 5-ig voltam vele/velük, utána jött ismét a procedúra, a visszamászás.

(Véletlen küldtem el, gyorsan befejezem a történetet)

Ez talán még rosszabb is volt a kimászásnál.

Rengetegszer játszottam ezt el, konkér számot nem is tudnék mondani, csak saccolni tudok. A szüleim mai napig nem tudják ezt az egészet, kivéve, ha ezt elolvassák. :)

Megbánni nem bántam meg a történteket, de biztosan nem csinálnám meg újra.

16/L